Hirdetés
Hirdetés

Múzeumi sztorik: először azt hitték, emberölés történt

Kosza-Bereczki Judit, a régészeti gyűjtemény kezelője az övszíjakkal •  Fotó: Gegő Imre

Kosza-Bereczki Judit, a régészeti gyűjtemény kezelője az övszíjakkal

Fotó: Gegő Imre

Egy ülepítőgödör ásása közben került elő Csíkszentmártonban az a sír 1998-ban, amelynek leletei kapcsán hamar kiderült, hogy nem rendőrségi, hanem múzeumi ügy. A csontváz mellett a sírban talált csontból készült két övszíjvég lett novemberben a hónap tárgya a Csíki Székely Múzeumban.

Péter Beáta

2022. november 04., 18:352022. november 04., 18:35

2022. november 04., 18:392022. november 04., 18:39

Elképzelhető, mekkora volt a riadalma annak a csíkszentmártoni fiúnak, aki

a családi telken egy ülepítőgödör ásása közben a csákányával belevágott egy kőlapba. Az édesapja azonnal értesítette a rendőrséget, és a faluban elterjedt a hír, hogy Szentmártonban gyilkosság történt.

Hirdetés

Kr. e. 2900-2600 közötti leletek •  Fotó: Gegő Imre Galéria

Kr. e. 2900-2600 közötti leletek

Fotó: Gegő Imre

Miután az illetékes szervek megállapították, hogy egy régi sírról és vázról van szó, értesítették a Csíki Székely Múzeumot. „A múzeum munkatársai kimentek a helyszínre, és megállapították, hogy egy régi vázról van szó. Akkor már látható volt egy kőkazetta egyik oldala, így mélyítették a gödröt, hogy feltárják a teljes sírt, lefotózták, kiásták a vázat és behozták a múzeumba. A sírban egy zsugorított váz volt, és mellette találtak egy övcsatot” – magyarázta Kosza-Bereczki Judit, a Csíki Székely Múzeum régészeti gyűjtemény kezelője.

A viselője nagyon fiatalon került vezető pozícióba •  Fotó: Gegő Imre Galéria

A viselője nagyon fiatalon került vezető pozícióba

Fotó: Gegő Imre

Mint kiderült, a feltárt temetkezési hely egy bronzkori, kőlapokból kirakott gömbamforás sír. És noha itt nem került elő kerámiaanyag, a megtalált övcsat motívumai hasonlítanak a gömbamforás sírokban talált anyagok motívumkincséhez. A sírba egy húszas évei elején járó férfit temettek, akinek a derekát egy valószínűleg bőrből készült, két végét csontból kialakított, csattokkal összefogott szíj ékesítette. A vázból és vésett motívumokkal díszített szíjvégekből vett minta alapján Debrecenben végeztek szénizotópos vizsgálatot, eszerint Kr. e. 2900-2600 között kerülhettek a földbe.

A régészeti gyűjtemény kezelője hangsúlyozta, a Csíki-medencében nem került elő még ilyen.

Puskás József régész kiemelte, Kr. e. 3000 környékén egész Kelet- és Közép-Európában olyan változások mentek végbe, amelyek nagyban befolyásolták a történelem további menetét. „Egy sztyeppei eredetű, a Dél-Urál és a Volga környékéről érkező népesség tűnt fel, melynek hatására teljesen átalakultak az addigi temetkezési szokások. Ekkor terjedtek el a kőlapokból kialakított, az úgynevezett kőszekrényes sírok, amelyekbe zsugorított helyzetben, magzatpózban fektették halottaikat, majd föléjük gyakran több méter átmérőjű halmot emeltek. A halomsírok minden bizonnyal egy-egy közösség kiemelkedő tagjainak készültek.” Rámutatott, a szentmártoni sírban talált övszíjvégek formai jegyei a mai Észak-Moldva és az attól még északabbra fekvő Podólia területén élő korabeli közösségek tárgyaival mutatnak rokonságot.

A Burján Zsolt által készített rekonstrukciós rajzok •  Fotó: Burján Zsolt Galéria

A Burján Zsolt által készített rekonstrukciós rajzok

Fotó: Burján Zsolt

Kosza-Bereczki Judit elmondta, érdekessége a leletnek, hogy a viselője nagyon fiatalon került vezető pozícióba, mert ilyen típusú övszíjvégeket csak ilyen személyek hordhattak. „A másik érdekessége, hogy nem találtunk olyan információt, amelyből kitűnik, hogy ezt hogyan használják. Ezért Burján Zsolt régésszel megvizsgáltuk az övszíjvégeket. Mivel az öv szerves anyagból volt – bőr vagy textil, de valószínű, hogy bőr – , ez lebomlott. Burján Zsolt készített két rekonstrukciós rajzot: az egyiken egyben van az öv, és úgy ágazik el a bőr, a másik variáns a dupla bőröv, és úgy kapcsolódik bele az övszíjvégekbe.” Hozzátette, nem tudni, hogy melyik változatot használták, viszont a használati nyomokon, a kopásmintákon látszik, hogy honnan volt meghúzva az övszíjvég.

A szentmártoni sír és „lakója” •  Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum Galéria

A szentmártoni sír és „lakója”

Fotó: Forrás: Csíki Székely Múzeum

„Hogy a Csíkszentmártonban eltemetett fiatalember milyen nyelven beszélt, az talán már soha nem derül ki, azonban hátrahagyott javai egy olyan világról árulkodnak, amelyben a feltűnő, ritka viseletek és tartozékaik is szerepet kaptak. A temetkezés jellege is arra utal, hogy egy olyan személy került a sírba, aki fiatal kora ellenére a társadalom kiemelkedő tagja lehetett. Elképzelhető, hogy sírja fölé halmot is emeltek, ami az évezredek során teljesen lepusztult” – magyarázta Puskás József.

A vázat a kétezres évek elején már megtekinthették a múzeumlátogatók egy kiállítás keretében, a szentmártoni lelet a novemberi Márton-naphoz kapcsolódóan került most újra a figyelem központjába.

Az övcsatot a Csíki Székely Múzeum jegypénztáránál az erre a célra kialakított részen és tárlóban lehet megtekinteni.

korábban írtuk

Múzeumi sztorik: hogy került Erdélybe a doromb?
Múzeumi sztorik: hogy került Erdélybe a doromb?

A közelgő Csíkszeredai Régizene Fesztiválra hangolódva, amelynek a központi témája a természet, ezúttal a doromb kerül a figyelem központjába. A Csíki Székely Múzeumban több, a különböző régészeti ásatások során előkerült dorombot őriznek.

korábban írtuk

Múzeumi sztorik: a kiváltságos mezőváros
Múzeumi sztorik: a kiváltságos mezőváros

Egy 17. századi levéltári anyagot választott augusztusban a Csíki Székely Múzeum a hónap tárgyának, amely fontos információkat tartalmaz a város történetére, alakulására nézve. Sorozatunk második részében ezt mutatjuk be. 

korábban írtuk

Múzeumi sztorik: tintaedény iskolakezdésre
Múzeumi sztorik: tintaedény iskolakezdésre

Egy írás- és iskolatörténeti tárgyat választottak szeptemberben a hónap műtárgyává a Csíki Székely Múzeumban: az intézmény néprajzi raktárából egy 1783-ból származó csíkvacsárcsi kalamárist emeltek most ki. Folytatjuk a múzeumi sztorik sorozatunkat.

korábban írtuk

Múzeumi sztorik: korabeli felcsíki peres ügyek
Múzeumi sztorik: korabeli felcsíki peres ügyek

Milyen viták, konfliktusok határozták meg a 18. században a felcsíki emberek mindennapjait, amelyekből aztán peres ügy is lett? Többek között ez is kiderül a Csíki Székely Múzeum gyűjteményében levő, 1738 és 1745 közötti felcsíki peres jegyzőkönyvből. 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 01., szerda

Epres kevert süti – videó

Idézd fel a nagymama konyhájának hangulatát ezzel a pihe-puha, lédús eperszemekkel teli kevert tésztával, ami percek alatt elkészül, és még gyorsabban elfogy.

Epres kevert süti – videó
Epres kevert süti – videó
2026. július 01., szerda

Epres kevert süti – videó

Hirdetés
2026. június 29., hétfő

Sárkányok háza: „ha ilyen a győzelem, akkor nem akarok több ilyet látni”

Ha a harmadik évad nyitánya lett volna a Sárkányok háza második évadának záróepizódja, akkor a hétfői, második rész lett volna a tökéletes évadkezdése a harmadik szezonnak. Spoileres kibeszélő.

Sárkányok háza: „ha ilyen a győzelem, akkor nem akarok több ilyet látni”
2026. június 28., vasárnap

Ha hív az El Camino – útravaló a felkészüléshez

Sokak bakancslistáján rajta van, hogy végigjárják az El Caminót. De mire is kell figyelni az út során? És az út előtt? Benedek Enikő a múlt évben szerzett életre szóló élményeket az út bejárása során, őt kértük meg, hogy ossza meg tapasztalatait.

Ha hív az El Camino – útravaló a felkészüléshez
2026. június 28., vasárnap

Akinek a lelke mindig itthon volt. Domokos Pál Péterre emlékezünk

A csángók apostola – így emlegetik. Százhuszonöt éve született Várdotfalván Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas tanár, néprajzkutató, történész. Az évforduló apropóján lányával, Domokos Máriával beszélgettünk.

Akinek a lelke mindig itthon volt. Domokos Pál Péterre emlékezünk
Hirdetés
2026. június 27., szombat

A múlt fűszerezte jelen: Észak-Komárom ízei és kincsei nyomában

Büszkék gazdag szellemi örökségükre, jeles személyiségeikre, történelmi múltjukra, és szívesen meg is mutatják, mesélnek ezekről az idelátogatóknak. A felvidéki városban, a magyar-szlovák határ menti Észak-Komáromban jártunk.

A múlt fűszerezte jelen: Észak-Komárom ízei és kincsei nyomában
2026. június 25., csütörtök

Erősödhetnek a színházi kapcsolatok: több társulat is csatlakozott a Magyar Színházi Társasághoz

Új lehetőségeket remélnek az erdélyi magyar színházak attól, hogy csatlakozhattak a Magyar Színházi Társasághoz. A tagságtól szorosabb szakmai kapcsolatokat, koprodukciókat és nagyobb mobilitást várnak a társulatok.

Erősödhetnek a színházi kapcsolatok: több társulat is csatlakozott a Magyar Színházi Társasághoz
2026. június 24., szerda

Tócsni – videó

Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.

Tócsni – videó
Tócsni – videó
2026. június 24., szerda

Tócsni – videó

Hirdetés
2026. június 22., hétfő

Azzal kezdett a Sárkányok háza ami két évvel ezelőtt a finálé kellett volna legyen

Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.

Azzal kezdett a Sárkányok háza ami két évvel ezelőtt a finálé kellett volna legyen
2026. június 20., szombat

Bőröndből előbújó dallamok

A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.

Bőröndből előbújó dallamok
Bőröndből előbújó dallamok
2026. június 20., szombat

Bőröndből előbújó dallamok

2026. június 18., csütörtök

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira

Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.

Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Hirdetés