A kis magyar világ és az akkori oktatás Márika néni emlékeiben
Az 1940-es évek elején az erdélyi falusi iskolákban magyarországi tanítók tanították a gyerekeket – írni, olvasni, verset mondani, magyarul álmodni
Fotó: Illusztráció: Fortepan / Kovács Márton Ernő
A kis magyar világ mindössze négy évig tartott, de egy nemzedék emlékezetében ma is él. Márika néni visszaemlékezett a háború alatti oktatásra, a magyarországi tanítónőre, és azokra az évekre, amikor a tudás és az emberség volt a legnagyobb kincs.
Nagy Lilla
2025. október 19., 12:492025. október 19., 12:49
2025. október 20., 13:262025. október 20., 13:26
„Négy évig tanított – egészen addig, amíg tartott a kis magyar világ” – meséli Márika néni, miközben lassan előkúszik az emlékezet mélyéről az a különös, kettős világ, amelyben gyermekkora telt: egyszerre volt háborús és mégis tele volt tanulással, hittel, élettel. A második világháború idején magyarországi tanítónő érkezett Kézdikővárra – ahogy sok erdélyi településre is. A bécsi döntés után, amikor Észak-Erdély néhány évre visszakerült Magyarországhoz, a tanítókat Budapestről és az anyaországból küldték. „Nemcsak nálunk volt így, egész Erdélyben. Sok magyar tanító jött ide. Nekünk is magyarországi tanítónőnk volt, négy évig tanított bennünket – ’40-től ’44-ig” – idézi fel.
A tanítónő lelkes volt, szigorú és mégis anyáskodó. „Úgy megtanított, hogy a butább is megtanult olvasni. »Szilágyi Erzsébet levelét« például fejből tudtuk, mondtuk az úton is, amikor mentünk haza.”
Az iskola nagy volt és zsúfolt: ötven gyerek egy tanítóval. „Nem voltunk egyidősek, de mind ott ültünk – ötvenen voltunk az osztályban.” A tanító mindenkire figyelt, mindenkinek adott feladatot. A magyar nyelv, a versek, a történelem, a szép beszéd – mindennek megvolt a helye. „Mindent magyarul tanultunk. Írni, olvasni, számolni, mindent. A történelmet is magyarul. Aztán a nagyobbakat külön is tanította, akik tanárnak készültek.”
Márika néni ma is élénken emlékszik a kis magyar világ éveire, amikor a tudás volt a legnagyobb kincs
Fotó: forrás: Fábián Mária archívuma
Voltak, akik valóban továbbtanultak: „Volt itt több is, aki tanárnő lett. Őket a mi tanító nénink segítette magánórákon. Olyan szép volt látni, hogy nemcsak gyerekeket tanított, hanem felnőtteket is. Megnyílott előttük a világ”. Sokan azonban nem maradhattak: a háború lezárta közbeszólt. „A háború végén a döntés miatt elmentek, haza kellett menniük. A tanító néni is visszament Magyarországra.” És amikor a front elérte a falut, beszűntették a tanítást is. „Amíg a háború tartott, nem volt tanítás. Hol bombáztak, hol lőttek – nem lehetett iskolába járni. A pincében ültünk, otthon voltunk. Vártuk, hogy vége legyen.” Amikor a háború után újraindult az oktatás, már más tanítók jöttek. „Románul tanítottak, de keveset. Mi már magyarul tudtunk mindent. Ötödikbe mentünk, de már nem ugyanaz volt. A magyar tanítónők nem jöttek vissza.”
Az új világ más volt. A gyerekek hamar felnőttek, dolgozni kellett.
A háború utáni években nehéz volt minden. „Jöttek a végrehajtók, lefoglaltak mindent. Azt mondták, elviszik a templomba járó gúnyánkat is, csúfságból. Sírva néztük, ahogy viszik a holmikat.”
A háború után, amikor a tanítónő visszatért Magyarországra, a kapcsolat nem szakadt meg.
Később, amikor a rendszer már engedte a kiutazást, Márika néniék fel is keresték őt Budapesten. A régi tanítványok és tanítójuk könnyes szemmel ölelték meg egymást: mintha az a négy év sosem múlt volna el.
Hazafelé menet az utcán is szólt a vers: a kis diákok hangosan szavaltak – hogy mindenki hallja, tanulni jó
Fotó: Fortepan / Zsanda Zsolt
S habár a tanítónő távol volt, a közösség emlékezett. Amikor meghalt, a faluban misét mondattak érte. „A névsort, amit annak idején a tanító néni írt le, felolvasták az oltár előtt. Kürtőskalácsot sütöttünk, pálinkát is vittünk, s megünnepeltük: szép, ünnepi mise volt, nem gyász, hanem hála. Így emlékeztünk meg róla.”
Márika néni szeme ilyenkor mindig könnyes lesz, s a hangja egyszerre lesz halk és határozott:
A kis magyar világ csak négy évig tartott – de azok az évek mély nyomot hagytak egy nemzedékben. Azok az egykori gyerekek, akik akkor tanultak írni, olvasni, verset mondani, ma is úgy beszélnek a tanítónőjükről, mintha tegnap lett volna. Nem a politika, nem a háború emléke maradt meg bennük, hanem az, hogy valaki egykor hitt bennük, megtanította őket a szavakra, a szép magyar beszédre, és ezzel egy életre ajtót nyitott nekik a világra.
CsíkszékA rovat további cikkei
A művészi szabadság és a spontán formálódó esztétikum egyesül Máthé Lóránt-Pál alkotásaiban – videó
Az ősi japán és koreai kerámiaművészet világába kalauzolja el a látogatókat Máthé Lóránt-Pál keramikus székelyudvarhelyi kiállítása.
A művészi szabadság és a spontán formálódó esztétikum egyesül Máthé Lóránt-Pál alkotásaiban – videó
A természet visszanéz ránk – újrarajzolt mítoszok
Tusrajzok, amelyek egyszerre idézik a mikroszkóp alatti világot és az ókori mítoszokat. Sárosi Mátyás Zsolt csíkszeredai kiállítása a természet és az ember viszonyát boncolgatja – nyugtalanító pontossággal.
A természet visszanéz ránk – újrarajzolt mítoszok
Múzeumi sztorik: Bem tábornok portréja
Egy frissen restaurált műtárgyat, Sikó Miklós Bem tábornok című alkotását választotta a Csíki Székely Múzeum a márciusi hónap tárgyává, amellyel egyben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe előtt tiszteleg.
Múzeumi sztorik: Bem tábornok portréja
Egy jól felépített, átgondolt böjt kifejezetten hasznos lehet – videó
Sok szempontból egészséges, de egyáltalán nem mindegy, hogy meddig böjtölünk – vallja dr. Lőrinczi Kincső diabetológus és dietetológus szakorvos. Videónkból kiderül az is, mire érdemes fokozottan odafigyelni, illetve kiknek nem ajánlott a böjtölés.
Egy jól felépített, átgondolt böjt kifejezetten hasznos lehet – videó
Erdélyből Madridig – Vass Krisztina tervezői világa
Fa, fém, filozofikus gondolkodás és karakteres tárgyak: Vass Krisztina számára a dizájn nem trendkövetés, hanem kapcsolatkeresés. Erdélyből indulva épít nemzetközi jelenlétet, tudatosan, mégis nyitottan.
Erdélyből Madridig – Vass Krisztina tervezői világa
Új korszak, új dalok: érkezik a 4S Street legújabb nagylemeze
Négyes Járat címmel jelenik meg március 5-én a 4S Street negyedik nagylemeze. Az albumon már közönségkedvenccé vált dalok is szerepelnek – például az Ilyen ez az élet, a Köszi, hogy eljöttél vagy az Erdőben nem jártál.
Új korszak, új dalok: érkezik a 4S Street legújabb nagylemeze
Érzelemmel, erővel és közös alkotói lendülettel: Szőcs Reni és a No Sugar
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
Érzelemmel, erővel és közös alkotói lendülettel: Szőcs Reni és a No Sugar
Két sors, egy történet – mesejáték az összetartozásról
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
Két sors, egy történet – mesejáték az összetartozásról
Siklódy Ferenc: a munkáidról kell tudjál mesélni | Jelenlét
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Siklódy Ferenc: a munkáidról kell tudjál mesélni | Jelenlét
Jön az Ineffable új nagylemeze: Shakespeare-szonettek, ahogy még nem hallottuk
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Jön az Ineffable új nagylemeze: Shakespeare-szonettek, ahogy még nem hallottuk
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!