Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
2025. december 18., 09:542025. december 18., 09:54
2025. december 18., 12:572025. december 18., 12:57
Európa Gasztronómiai Régiója címet fogja viselni 2027-ben Hargita megye – ehhez is kapcsolódva, a Visit Hargita, a Kanthaka Népfőiskola és a Civitas Alapítvány december 17-én ismeretterjesztő és örökségvédelmi szakmai napot szervezett a székelyudvarhelyi Városházán. Az esemény jó alkalom volt arra, hogy a gasztronómia különböző területeiről érkező szakemberek, a megye vidéki térségeinek termelői, gyümölcsészei, gyógynövényesei, vendéglátói és konyhaművészei közösen számba vegyék, hogy mi teszi élővé és értékessé a régiónkat, a régió ízeit, kertjeit, gyógynövényeit, közösségi tudását.
A rendezvény keretében pedig olyan séfeket és szakácsokat díjaztak, akik példaértékű tevékenységükkel öregbítették Hargita megye hírnevét – nemcsak helyi, hanem országos és nemzetközi szinten is.

Öt Hargita megyei séf munkáját ismerte el szerdán Székelyudvarhelyen Hargita Megye Tanácsának turisztikai szervezete, a Visit Hargita a Gasztrorégió Hagyományos Gyümölcsészet és Gyógynövénykultúra ismeretterjesztő szakmai nap részeként.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
szóljon hozzá!