Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
2025. december 18., 09:542025. december 18., 09:54
2025. december 18., 12:572025. december 18., 12:57
Európa Gasztronómiai Régiója címet fogja viselni 2027-ben Hargita megye – ehhez is kapcsolódva, a Visit Hargita, a Kanthaka Népfőiskola és a Civitas Alapítvány december 17-én ismeretterjesztő és örökségvédelmi szakmai napot szervezett a székelyudvarhelyi Városházán. Az esemény jó alkalom volt arra, hogy a gasztronómia különböző területeiről érkező szakemberek, a megye vidéki térségeinek termelői, gyümölcsészei, gyógynövényesei, vendéglátói és konyhaművészei közösen számba vegyék, hogy mi teszi élővé és értékessé a régiónkat, a régió ízeit, kertjeit, gyógynövényeit, közösségi tudását.
A rendezvény keretében pedig olyan séfeket és szakácsokat díjaztak, akik példaértékű tevékenységükkel öregbítették Hargita megye hírnevét – nemcsak helyi, hanem országos és nemzetközi szinten is.

Öt Hargita megyei séf munkáját ismerte el szerdán Székelyudvarhelyen Hargita Megye Tanácsának turisztikai szervezete, a Visit Hargita a Gasztrorégió Hagyományos Gyümölcsészet és Gyógynövénykultúra ismeretterjesztő szakmai nap részeként.
Vajon mennyire tudatosul bennünk, hogy mi van a tányérunkon, amikor nekifogunk egy étkezésnek? Jobb esetben felismerjük az alapanyagokat az ételben – de tudjuk, hogy honnan érkeztek, milyen utat jártak be, amíg a tányérunkra kerültek?
Március 15. alkalmából ünnepi díszbe öltöztek Székelyudvarhely buszai: kokárdák, valamint az 1848–49-es forradalom hőseitől származó idézetek kísérik az utasokat, így a mindennapi utazás is az emlékezés részévé válik.
A kockasajtot főleg szendvicsekhez fogyasztjuk, de az unalmas rántott húsból is mennyei ételt varázsolhatunk a felhasználásával.
Sorozatunkban – továbbra is a csendéleteknél maradva – ezúttal egy különös darabra esett a választásunk: T. Szűcs Ilona metaforikus festészete a szürrealizmus és a metafizikus eszköztárát alkalmazza.
Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.
A növények szépen fejlődnek a napsütötte napoknak köszönhetően. Ez a mérgező növények megjelenését is jelenti, ezúttal kettővel is megismerkedünk. A pirosló hunyor és a martilapu kettős hatását, de a hagymaszagú kányazsombort is bemutatjuk.
Hogyan találkozott a nagy mesemondó egy trafikosné aranyszőke hajú lányával, majd hogyan vallott szerelmet neki? Miként lett házasság ebből, hová indultak nászútra? És miről leveleztek egymással? Ez is kiderül a Székely Menyasszony kiállításon.
Kevés olyan étel van, amely ennyire egyszerű alapanyagokból hoz ki ennyire gazdag ízvilágot. A saltimbocca eredetileg borjúhúsból készül, zsályával és sonkával, de csirkemellből is fantasztikusan működik.
Kevés alapanyag utazta be úgy a világ konyháit, mint a bab: egyszerre a szegények eledele és ikonikus fogások lelke. De hogyan lett a paszulyból globális gasztronómiai történet?
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
szóljon hozzá!