/ Rég+múlt

A székelyudvarhelyi modern asztaliteniszezés előfutárai a generációkat felnevelő Nagy Ferenc első tanítványai voltak: Nagy Levente és Török Ernő több mint ötven éve kezdtek asztaliteniszezni. A sportág helyi történetének megkerülhetetlen alakjai, akikből felnőtt profi sportoló ugyan nem lett, de életüket meghatározta a sportág szeretete.

A második világháború után a sztálini gépezet a statisztikák szerint 600 ezer honfitársunkat fosztotta meg szabadságától, akik közül 200 ezer soha nem tért haza. Az 1922. december 23-án született, ma is élő gidófalvi id. Fazakas Ferenc szintén átélte az orosz hadifogság pokoli mindennapjait. 

Munkás, Olimpia, Homoród, Ifjúsági, Stúdió – a székelyudvarhelyi moziknak különböző nevei voltak az évtizedek folyamán. Nem véletlen a többes szám, mert volt idő, amikor kettő is volt a kisvárosban. Ám másfél évtizede annak, hogy nincsenek rendszeres vetítések az egykori Olympia mozi többször is átalakított termében.

Berethalom épségben megmaradt legnagyobb erdélyi erődtemploma ma jórészt múzeumként várja a messze földről érkező turistákat. A mintegy 600 lelket számláló helybeli száz lakosság a 80-as és 90-es években szinte teljesen áttelepedett Németországba, helyükbe románok és cigányok költöztek. 

Papnak szánták, de könyvtáros és költő lett, habár költészetét nem nagyon ismerték el – emiatt megkeseredett ember lett, de a budapesti országgyűlési könyvtár vezetőjeként igen sikeresnek is mondható. Kúriája romos állapotban áll a Székelyudvarhely melletti Felsőboldogfalván, sírjától nem messze.

Nyugdíjba vonulása után a saját fotógyűjteményét rendezgette, digitalizálta a családi fényképörökséget, közülük oszt meg alkalomadtán korabeli felvételeket a nagyközönséggel is. A csíkszeredai Nagy Gyöngyvérnél jártunk.

Mit tehet egy fiatal menyecske, akinek férjét a háború a harctérre szólította? A Csíki Lapok 1917 augusztusában ezt is megírta, önök pedig elolvashatják a Székelyhon napilap legfrissebb számának Sajtóhistorikum oldalán.

Tizenkilenc évesen ítélte öt év börtönre és kényszermunkára 1957. március 2-án a kolozsvári Katonai Törvényszék a csíkszeredai Nagy Benedeket. A fiatalember akkor a Bolyai Tudományegyetem Történelem-Nyelvtudomány Karának harmadéves hallgatója volt. A vád: szervezkedés és bujtogatás.

Az 1950-es években nem nagyon volt más szórakozás, ennek volt köszönhető a pezsgő sportélet Gyergyószentmiklóson. Rengeteg adat és emlék látott most napvilágot könyv formájában a kosárlabdás körökben „Tata” néven ismert id. Tóber József munkája révén.

Eredeti Barcs Sándor-levelekre bukkantak egy néhai udvarhelyi újságíró tárgyi örökségében, ugyanis a nagy hatalmú újságíró és futballszakember a hetvenes évek elején székelyföldi kollégájával és annak sportrajongó barátjával levelezett. 

Egykor a Szejkén kívül más gyógyfürdők is voltak, a városi strandot pedig negyven évvel ezelőtt adták át. Orbán Balázstól a Septimia strandjáig, a városi „nagystrandtól” a Küküllő-parti fürdőzésekig terjed a kisvároska strandjainak története.

Történelmi pillanatra készülnek Székelyudvarhelyen: a belvárosi református templom felújítási munkálatainak a részeként leemelik a közel ötven méter magasban levő toronygömböt. Várday Zsolt, a javítási munkálatok tervezője avatott be néhány érdekes részletbe.

Milyen különös betegség tüneteit fedezték fel a brassói 24-ik honvéd gyalogezred orvosai a harcba készülő katonákon? Mivel kérkedtek 1916-ban a kolozsvári iparosok és kereskedők? Korabeli lapokból szemezgettek a Székelyhon napilap Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovatában.

Száz éve, 1920. szeptember 25-én született dr. Jaklovszky Alfonz Mihály gyerekorvos, emlékíró, Székelyudvarhely egyik legismertebb orvosa. Nemcsak az udvarhelyi gyermekosztály és a nővérképző megszervezése fűződik a nevéhez, hanem a régi Udvarhelyre való visszaemlékezések, írások sora is. Rá emlékezünk.