
„E mai nap a magyar történet évlapjain aranyos betükkel fog feliratni, e mai nap emléke élni fog minden igaz magyar szivében, míg csak e nemzet meg nem hal!” – olvasható az Erdélyi Híradó 1848 március 23.-i számában. A Székelyhon napilap legfrissebb számának Látótér melléklete a korabeli lapok forradalommal kapcsolatos történeteit ajánlja az olvasók figyelmébe.
2021. március 15., 14:372021. március 15., 14:37
2021. március 15., 15:562021. március 15., 15:56
A Hargitában rejtőző székely ágyukról írt a Csíki Lapok 1917 szeptember 8-án. „Köztudomás szerint az 1848–49 évi szabadságharcban Bem tábornok győzelmes honvédei nagyobbrészt Háromszék fiaiból kerültek ki. Hogy pedig győzelmesen száguldhattak egész Erdélyen keresztül, abban nagy része van a Gábor Áron vezetése alatt a kézdivásárhelyi és fülei ágyugyárból kikerült ágyuknak.
(…) Pedig a honvédtüzérség a szabadságharc leverése után magára maradva, a Hargita-hegységbe vonult föl.(…) Az ágyukat vízmosásokba temették be, a felszereléseket pedig felrobbantották akkor, midőn már az uralomra jutott osztrák hatóság is tudomást szerzett ott való bujdosásukról s a szomszédos községek lakóit kirendelte a hegyekben levő ágyuk beszállítására. Ezek azonban a nagy-arányú robbantástól megijedve, hazáig szaladtak, a midőn aztán a bujdosó honvédek is hazavándoroltak. Hadtörténelmi nézőpontból is érdemes volna nyomozni, hogy mi történt az otthagyott ágyumaradványokkal” – olvasható.
Forradalom és szerelem. Jókainé Laborfalvi Róza.
A Látótér Sajtóhistorikum rovatából többek között azt is megtudhatják, mit kért Lola Montez Kossuthtól, amikor szóba elegyedett vele az Amerikába tartó hajón, de olvashatnak Laborfalvi Róza és Jókai Mór viharos szerelméről is. Keressék a Székelyhon napilap legfrissebb számának Látótér mellékletét!
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!