
„E mai nap a magyar történet évlapjain aranyos betükkel fog feliratni, e mai nap emléke élni fog minden igaz magyar szivében, míg csak e nemzet meg nem hal!” – olvasható az Erdélyi Híradó 1848 március 23.-i számában. A Székelyhon napilap legfrissebb számának Látótér melléklete a korabeli lapok forradalommal kapcsolatos történeteit ajánlja az olvasók figyelmébe.
2021. március 15., 14:372021. március 15., 14:37
2021. március 15., 15:562021. március 15., 15:56
A Hargitában rejtőző székely ágyukról írt a Csíki Lapok 1917 szeptember 8-án. „Köztudomás szerint az 1848–49 évi szabadságharcban Bem tábornok győzelmes honvédei nagyobbrészt Háromszék fiaiból kerültek ki. Hogy pedig győzelmesen száguldhattak egész Erdélyen keresztül, abban nagy része van a Gábor Áron vezetése alatt a kézdivásárhelyi és fülei ágyugyárból kikerült ágyuknak.
(…) Pedig a honvédtüzérség a szabadságharc leverése után magára maradva, a Hargita-hegységbe vonult föl.(…) Az ágyukat vízmosásokba temették be, a felszereléseket pedig felrobbantották akkor, midőn már az uralomra jutott osztrák hatóság is tudomást szerzett ott való bujdosásukról s a szomszédos községek lakóit kirendelte a hegyekben levő ágyuk beszállítására. Ezek azonban a nagy-arányú robbantástól megijedve, hazáig szaladtak, a midőn aztán a bujdosó honvédek is hazavándoroltak. Hadtörténelmi nézőpontból is érdemes volna nyomozni, hogy mi történt az otthagyott ágyumaradványokkal” – olvasható.
Forradalom és szerelem. Jókainé Laborfalvi Róza.
A Látótér Sajtóhistorikum rovatából többek között azt is megtudhatják, mit kért Lola Montez Kossuthtól, amikor szóba elegyedett vele az Amerikába tartó hajón, de olvashatnak Laborfalvi Róza és Jókai Mór viharos szerelméről is. Keressék a Székelyhon napilap legfrissebb számának Látótér mellékletét!
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!