/ Rég+múlt

Fontos pillérei egy-egy közösségnek azok a lelkes tanítók, kántorok, színjátszók, zenészek, táncosok, énekesek, akik önzetlenül és jókedvvel, idejüket és energiájukat nem sajnálva tesznek a településük közművelődési életéért. Ilyen ember volt a Nagy Lajos kántortanító is.

Gróf Kornis Károlyt, aki ismert „úrvezető” volt, Kolozsvárról hazafelé tartva Chrysler autójával szentbenedeki birtokára, egy keresztbe kifeszített kötéllel próbálta két útonálló megállásra kényszeríteni – írja az Ellenzék 1930-ban. 

Új sorozat indult az Erdélyi Naplóban, amelyben neves erdélyi családok várait és a mára fennmaradt várromokat mutatják be. Elsőként a torockószentgyörgyi székely vár történetét ismerhetik meg, amely a 19. században vált az enyészet martalékává.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság megalakulása után két évvel, 1896-ban Athénban megrendezték az első újkori olimpiát. Egy erdélyi nemes már 1836-ban levelet írt gróf Széchenyi Istvánhoz, amelyben nemzeti magyar olimpia megrendezését javasolta. 

Noha ma már bowlingban érnek el sikereket az udvarhelyiek és a II. Rákóczi Ferenc utcai pálya évek óta elhagyatottan áll, egykor Székelyudvarhely egyik legfontosabb sportágának számított a teke. Erről is írnak az e heti Erdélyi Sportban.

Trianon egy seb, Trianon egy történet, Trianon egy épület. Vannak mítoszok, vannak legendák és vannak tények – a százéves évfordulóra Ablonczy Balázs, a téma egyik legismertebb magyarországi történésze állt elő egy olyan munkával, amit ötven év múlva is elővehetünk.

A címként adott kifejezést Tamási Áron írta naplójába Bakk Eleknéről a hatvanas években. Dr. Bakk Takács Sára, a Magyarországról Székelyföldre került orvosnő személye megkerülhetetlen Székelyudvarhely városának hely- és kultúrtörténetében. Tíz éve hunyt el.

Nyomorgott, majd gazdag lett, és kétszer vette el feleségül ugyanazt a nőt. Egyik leghíresebb könyvének kiadását már nem érte meg. Száztíz esztendeje, 1910. május 28-án hunyt el az egyik legnagyobb magyar író, Mikszáth Kálmán.

„Március 14. Örök szégyen: ma tűztük ki először a toronyba a román nemzeti zászlót. Ott lógott reggeltől estig. Szembeülve sírtunk...”

Emberek, akik szerettek, gyűlöltek, vágyaik és álmaik voltak, családjuk és hazájuk. És azért képesek voltak akár meghalni is. A trianoni békediktátum előtti években készült fotókat Molnár Attila bocsájtotta rendelkezésünkre saját gyűjteményéből.

Lapáttal verték agyon a Duna-csatornánál, de már életében sokat zaklatták a szekusok. Megírta a csíksomlyói búcsú és a kegyszobor történetét, volt rendfőnök Udvarhelyen is, ma iskola viseli nevét szülőfalujában. 125 éve született a zetelaki mártírpap, P. Boros Fortunát.

Ötvennégy éve hunyt el a Székelyföld egyik nagy szülötte, Tamási Áron – a híres író 1966. május 26-án Budapesten halt meg, két héttel később szülőfalujában, Farkaslakán temették el. Sírja azóta is az egyik legfontosabb székelyföldi zarándokhelynek számít.

Csíkszeredában született az Amerikai Egyesült Államok vívósportjának egyik legjobb edzője, Élthes Csaba, aki öt olimpián vezette az amerikai férfi kardválogatottat. Élthes családja az első világháború végén hagyta el Székelyföldet. Róla emlékeznek a Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában.

Megdőlt a koplalás világrekordja! – adták hírül a Csíki Lapok 1919. február 16. számában. Korabeli lapokból szemezget a Székelyhon napilap Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovata.