
Igazolványkép 1955 körül, nyolc évvel a szabadulása után
Fotó: Id. Fazakas Ferenc személyes archívuma
A második világháború után a sztálini gépezet a statisztikák szerint 600 ezer honfitársunkat fosztotta meg szabadságától, akik közül 200 ezer soha nem tért haza. Az 1922. december 23-án született, ma is élő gidófalvi id. Fazakas Ferenc szintén átélte az orosz hadifogság pokoli mindennapjait. Az ő történetét olvashatják az erdélyi Előretolt Helyőrség novemberi lapszámában.
2020. november 16., 11:242020. november 16., 11:24
Id. Fazakas Ferenc 98 éves kora ellenére jól emlékszik a szörnyű történésekre, melyeket, szavai szerint, „nem lehet, egyszerűen lehetetlen elfelejteni”.
Édesapja már nem élt, 1937-ben halt meg. A berukkolás roppant fájdalmas volt, hisz az édesanyjától és testvéreitől kellett megválnia. Nyolcan voltak testvérek, közülük a nagyobbat, Józsefet egy évvel korábban már elvitték. Próbálta ugyan, de a sepsiszentgyörgyi katonaorvost nem sikerült meggyőznie, hogy az egyik szemével nem lát jól. Az orvos – értve a furfangot – azt mondta:
A magyar katonaságban a felderítő alakulathoz került. Az orvos jóslata bevált, mert a kiképzési idő letelte után nem engedték haza, hanem harcolni vitték. Mint felderítő katona sok viszontagságon ment keresztül a 33. határvadász-zászlóaljnál.
A tanya, ahol meghúzódott, körül volt véve orosz katonákkal. Tizenegy társával bujkált ott, a magyar hadsereg oszladozott már akkor.
Id. Fazakas Ferenc 98 évesen sem felejti a hadifogság szörnyű pillanatait
Fotó: Id. Fazakas Ferenc személyes archívuma
Budapestre nem tudott eljutni, mert az oroszok éjjel-nappal bombázták a várost, tudták, hogy ilyen körülmények között, rövid időn belül azt is elfoglalják.
A fogság éveiről az Előretolt Helyőrség legújabb lapszámában mesél.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!