
A napjainkra fennmaradt középkori várfalak maradványai
Fotó: Tóth Béla
Solymos és a vele majdnem szemközt fekvő Lippa kapuként fogja közre az Alföld irányába hömpölygő Marost, amint kilép az Erdélyi Érchegység szorításából. E festői környezetben a havasok Maros menti utolsó magaslatán helyezkedik el Solymos vára. A 252 méter magas Várhegy tetejét a kúp alakú vár maradványai övezik. A sok tulajdonost és heves harcokat átélt 750 éves, ma romokban heverő erődítményről olvashatnak az Erdélyi Napló e heti számában.
2020. október 22., 11:222020. október 22., 11:22
A Solymos vár falait a 13. századi tatárjárás után emelték. Első okleveles említése 1278-ban történik, amikor birtokosaként a korabeli krónikák Pál bánt jelölték meg. Birtokainak fekvése révén a vár fő jövedelemforrása kétségtelenül a sóval való kereskedés volt.
1300 körül a vár Kán László erdélyi vajda birtokába került, tőle Károly Róbert király foglalta el. 1440-ig volt királyi vár, amikor I. Ulászló Guthi Országh Mihálynak adományozta, majd 1456-ban Hunyadi Jánosé lett. Fia, Mátyás király 1462-ben vezérének, Giskra Jánosnak adományozta, halála után pedig 1471-ben az újonnan kinevezett aradi főispánhoz, alsólendvai Bánffy Miklóshoz került.
Solymos várát 1514-ben Dózsa György serege ostromolta meg. A zsoldosokból álló őrség fellázadt, és Künisch Mátyás káplán feladta a várat. A lippai vár közelsége miatt Solymos a 16. század elején fokozatosan elvesztette jelentőségét. 1552-ben a törökök foglalták el.
Hogy még kinek a birtokában volt, és mi maradt meg a várból mára, megtudhatják az Erdélyi Napló október 22-ei lapszámából.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
szóljon hozzá!