A napjainkra fennmaradt középkori várfalak maradványai
Fotó: Tóth Béla
Solymos és a vele majdnem szemközt fekvő Lippa kapuként fogja közre az Alföld irányába hömpölygő Marost, amint kilép az Erdélyi Érchegység szorításából. E festői környezetben a havasok Maros menti utolsó magaslatán helyezkedik el Solymos vára. A 252 méter magas Várhegy tetejét a kúp alakú vár maradványai övezik. A sok tulajdonost és heves harcokat átélt 750 éves, ma romokban heverő erődítményről olvashatnak az Erdélyi Napló e heti számában.
2020. október 22., 11:222020. október 22., 11:22
A Solymos vár falait a 13. századi tatárjárás után emelték. Első okleveles említése 1278-ban történik, amikor birtokosaként a korabeli krónikák Pál bánt jelölték meg. Birtokainak fekvése révén a vár fő jövedelemforrása kétségtelenül a sóval való kereskedés volt.
1300 körül a vár Kán László erdélyi vajda birtokába került, tőle Károly Róbert király foglalta el. 1440-ig volt királyi vár, amikor I. Ulászló Guthi Országh Mihálynak adományozta, majd 1456-ban Hunyadi Jánosé lett. Fia, Mátyás király 1462-ben vezérének, Giskra Jánosnak adományozta, halála után pedig 1471-ben az újonnan kinevezett aradi főispánhoz, alsólendvai Bánffy Miklóshoz került.
Solymos várát 1514-ben Dózsa György serege ostromolta meg. A zsoldosokból álló őrség fellázadt, és Künisch Mátyás káplán feladta a várat. A lippai vár közelsége miatt Solymos a 16. század elején fokozatosan elvesztette jelentőségét. 1552-ben a törökök foglalták el.
Hogy még kinek a birtokában volt, és mi maradt meg a várból mára, megtudhatják az Erdélyi Napló október 22-ei lapszámából.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!