
A napjainkra fennmaradt középkori várfalak maradványai
Fotó: Tóth Béla
Solymos és a vele majdnem szemközt fekvő Lippa kapuként fogja közre az Alföld irányába hömpölygő Marost, amint kilép az Erdélyi Érchegység szorításából. E festői környezetben a havasok Maros menti utolsó magaslatán helyezkedik el Solymos vára. A 252 méter magas Várhegy tetejét a kúp alakú vár maradványai övezik. A sok tulajdonost és heves harcokat átélt 750 éves, ma romokban heverő erődítményről olvashatnak az Erdélyi Napló e heti számában.
2020. október 22., 11:222020. október 22., 11:22
A Solymos vár falait a 13. századi tatárjárás után emelték. Első okleveles említése 1278-ban történik, amikor birtokosaként a korabeli krónikák Pál bánt jelölték meg. Birtokainak fekvése révén a vár fő jövedelemforrása kétségtelenül a sóval való kereskedés volt.
1300 körül a vár Kán László erdélyi vajda birtokába került, tőle Károly Róbert király foglalta el. 1440-ig volt királyi vár, amikor I. Ulászló Guthi Országh Mihálynak adományozta, majd 1456-ban Hunyadi Jánosé lett. Fia, Mátyás király 1462-ben vezérének, Giskra Jánosnak adományozta, halála után pedig 1471-ben az újonnan kinevezett aradi főispánhoz, alsólendvai Bánffy Miklóshoz került.
Solymos várát 1514-ben Dózsa György serege ostromolta meg. A zsoldosokból álló őrség fellázadt, és Künisch Mátyás káplán feladta a várat. A lippai vár közelsége miatt Solymos a 16. század elején fokozatosan elvesztette jelentőségét. 1552-ben a törökök foglalták el.
Hogy még kinek a birtokában volt, és mi maradt meg a várból mára, megtudhatják az Erdélyi Napló október 22-ei lapszámából.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!