/ Rég+múlt

A 20. század legpusztítóbb járványainak egyike volt a spanyolnátha. Erről a járványról szóló cikkeket tallóznak a korabeli sajtóból a Székelyhon napilap Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovatában.

Milyen embernek ismerte meg József Attilát egy kávéházi pincér? És hogyan próbált segíteni rajta? És vajon hová tűnhetett a Nagyon fáj című kötet egyik dedikált példánya? József Attila születésnapja, a magyar költészet napja alkalmából kerestük ezekre a kérdésekre a válaszokat.

A múlt század derekán igencsak közbeszéd tárgya volt, professzorok vizsgálták, tudtak róla az emberek, de nem csak a faluban vagy Csíkországban, hanem messzi vidékeken is. A korabeli újságok időről időre cikkeztek is a „nagykászoni kétszáz éves csodálatos múmiáról”.

Szinte nincs olyan magyar ember, aki ne tudná, hogy a magyar labdarúgó-válogatott 1954-ben elvesztette Bernben a világbajnoki döntőt a németek ellen. Arról az örömről viszont elfeledkezünk, hogy fociban háromszor nyertünk olimpiát. Lapozzák fel a keddi Székelyhon Erdélyi Sport mellékletét, és nosztalgiázzanak egy kicsit!

Az 1916-os román betörés után Kézdiszékre, de egész Székelyföld általános állapotára az volt jellemző, hogy egyre több termőterület maradt megmunkálatlanul a megcsappant állatállomány és a munkaerő hiánya miatt. A budapesti központi kormányzat még egy évvel a román betörés után sem enyhítette a károkat.

Himlő, tífusz, kolera, és az évszázadok során többször is végigsöpört pestis: a rettegett járványok, amelyek esetenként megtizedelték a lakosságot, nem nézve származást, életkort, rangot.Az 1717–1719-ben vidékünkön is végigvonult pestisjárvány néhány vonatkozását mutatjuk be.

A Marosvásárhelyen 1959 és 1989 között kéthetente Sütő András főszerkesztésével megjelent Új Élet című periodika fotóarchívumának egy részét a Fortepannak adományozták Sütő András örökösei. Ebből válogattunk most egy csokorra valót.

Már az 1920-as években szerveztek amatőr sakkversenyeket Székelyudvarhelyen, a Polgári Önképző Egylet égisze alatt, és a város híres fényképésze, id. Kováts István főszervezésében – olvasható a Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában, amelyben az első udvarhelyi sakkversenyeket idézik fel.

Ma is érezhető Harag Györgynek, az erdélyi, a magyarországi, valamint a román színházművészet és színháztörténet korszakos művészének szellemi öröksége a színjátszásban. Tiszteletére a Magyar Művészeti Akadémia Harag György-emlékévet hirdetett. A Székelyhon napilap Erdélyi Napló kiadványában a&

George Sebastian román műépítész származásáról legendák keringenek: kalandor volt, vagy csak szeretett utazni? Erre nehéz utólag választ adni. Mindenesetre nevét Tunézia tengerparti városában, Hammametben nagy becsben tartják. Róla olvashatnak a Székelyhon napilap e heti Erdélyi Napló kiadványában.

A 20. század kutatójaként Vincze Gábor történész jó ismerője a magyar kommunista rendszer kiépülésének, a magyar–román viszony alakulásának, illetve a folyamatos elnyomással küzdő erdélyi magyarság útkeresésének. A Hódmezővásárhelyen élő kutatóval a történész szakmában ma is tetten érhe

Egész Európában szünetelnek a különféle bajnokságok, és noha ilyen méretű galibát még nem okozott a sportban semmiféle járvány, azért a történelem során már előfordult, hogy valamilyen okból töröltek vagy elhalasztottak versenyeket, sporteseményeket. Ezekről olvashatnak a Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában.

A Magyar Labdarúgó-szövetség YouTube-csatornáján öt éve rendszeresen és rendszerezetten lehet látni a magyar futball csúcs- és mélypontjait. A Székelyhon napilap keddi Erdélyi Sport mellékletének segítségével idézzék fel a dicső magyar focimúltat.

„Az ugynevezett «gyönge» nem páratlan ravaszságának esett áldozatul egy dúsgazdag párisi polgár, az egyik legelegánsabb szállónak a tulajdonosa”– ismét izgalmas újságcikkeket olvashatnak a korabeli sajtóból a Székelyhon napilap Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovatában.