Amikor Păunescu eláztatta a szállodát. Udvarhely az 1960–80-as években
Épül az udvarhelyi Bethlen-lakótelep, középen Ubornyi Mihály néptanácselnök (1978)
Fotó: Forrás: Márton Zsigmond kiadványa
A notórius esetet nem fényképezte le Márton Zsigmond, a szálloda akkori igazgatója, de nagyon sok más dolgot szerencsére igen, s az utókor még nagyobb szerencséjére fényképeiből néhány hete egy igényes kivitelezésű könyvben több mint kétszáz jelent meg. Igazi helytörténeti kalandozás a fotókat nézegetni és a kísérőszövegeket olvasgatni, letehetetlen a könyv, illetve alkalmat teremt arra is, hogy szüleinkkel, nagyszüleinkkel egy jót beszélgessünk a több mint fél évszázaddal ezelőtti Udvarhelyről.
Katona Zoltán
2020. október 02., 19:132020. október 02., 19:13
2020. október 03., 16:292020. október 03., 16:29
Tudtad-e, hogy hol volt a „Libán-bodega”? Hát azt, hogy hol állt a Matild névre elkeresztelt csúszda? Kik voltak a műsorvezetők az 1972-es Siculus fesztiválon? A május elsejei felvonuláson hol volt a dísztribün? Kik fogadták Ceaușescut a hetvenes években a stadionban? Hogy nézett ki a Szuper üzlet 1970-ben?
Márton Zsigmond könyvéből nemcsak olyan válaszokat lehet kapni, hogy itt és ott és ekkor és akkor, hanem mindezt látni is lehet. A hatvanas években a néptanács munkatársaként, majd a hetvenes-nyolcvanas években a Küküllő szálloda igazgatójaként dolgozott a ma 84 éves nyugdíjasként élő turisztikai szakember, aki Firtosváraljáról, igencsak népes családból származik. Fényképezni autodidakta módon tanult meg és a mindennapi munka mellett végezte ezt – azonban ha az ember egy ekkora és ilyen szállodát vezet majdnem két évtizedig, mint az udvarhelyi Küküllő, akkor óhatatlanul belekerül néhány olyan történetbe, amit nem illik magában tartania.
A kép közepén a fémelefánt, vagyis a Matild-csúszda, háttérben az épülő sportcsarnok
Fotó: Forrás: Márton Zsigmond kiadványa
És Márton Zsiga bácsi elmondja ezt a könyvében is. Hogy más sztorikkal ne is foglalkozzunk, egyet emelünk ki: halottról jót vagy semmit, de azt el kell mondani Adrian Păunescuról, hogy 1981-ben bizony a szállodában három emeletet is eláztatott.
Hogy ki fizette meg a Păunescu által okozott kárt? Nem ő, az biztos, „az elázott falak újrafestését, rendbetételét, az összes költséget nekünk, a szállodának kellett megfizetnünk” – meséli Márton Zsigmond a könyv lapjain.
Ha Adrian Păunescut nem is fotózta le, Nicolae Ceaușescut bizony nagyon sokszor: a pártfőtitkár 1970 és 1979 között összesen öt alkalommal járt Székelyudvarhelyen, Márton Zsigmond ezeken „hivatalból” volt jelen, s nemcsak magát az „öreget”, hanem a kíséretét, a készülődést, a sok-sok kivezényelt udvarhelyi embert is fotózta. Nagy „menetek” voltak ezek, akárcsak a május elsejei felvonulások a Lenin úton (ez a mai Tamási Áron utca), illetve a Szejke Fesztiválokon. Külön fejezetet kapott a könyvben a Siculus Fesztivál, amelyből hármat tartottak Udvarhelyen 1970–72-ben, Márton Zsigmond ezeken nemcsak fotósként, hanem a szervező KISZ könyvelőjeként is részt vett.
Színes képek is vannak a hetvenes évekből
Fotó: Katona Zoltán
A város akkori prominens személyei (Ubornyi Mihály, Szávuj Lajos, Csog József és mások), vállalatvezetői, igazgatói (Fábián Lajos, Petres Gyula, Albert Dávid, Hermann Gusztáv, Finta Béla, stb), illetve a megyei vezetők (például Fazakas Lajos vagy Pataki Imre) is feltűnnek a fényképeken, de van olyan képsorozat, amely a romániai magyarság egyik akkori „nagy emberének” Fazakas Jánosnak a farkaslaki látogatását (1972) mutatja be. Akkor Szervátiusz Jenő már dolgozott a ma is álló Tamási-emlékművön, Fazakas pedig szalonnázgat a Tamási-portán a vén diófa alatt, illetve cseveg a helybéliekkel és az 1966-ban elhunyt író öccsével, Tamási Gáspárral.
Épül a járóbeteg-rendelő (1978)
Fotó: Forrás: Márton Zsigmond kiadványa
Külön élmény az új kórház, illetve lakótelepi építkezések látványa a könyvben, ennél szomorúbbak az 1970-es árvízről és az utána levő állapotokról készült fotók. Vannak olyan mindennapi életképek is, például a volt 2-es számú általános iskola (a mai Orbán Balázs iskola) évzárója 1978-ból, amiről szintén több fotó került a könyvbe.
A kötet jól van megszerkesztve,
Persze az ember, ha telhetetlen e téren, akkor azt sajnálhatja, hogy miért nem került bele még egyszer ugyanennyi fénykép, mert abból ugye sosem elég, de hát jóból is megárt a sok. Több mint kétezer régi felvétele van Márton Zsigmondnak, ennek a jó tíz százaléka, pontosan 203 felvétel került a könyvbe, amelyet a Haáz Rezső Múzeum adott ki.
A kivezényelt tömeg a pártfőtitkárt várja 1978-ban
Fotó: Forrás: Márton Zsigmond kiadványa
A képeket a Dávid Fotó digitalizálta (Dávid Botondnak ennél sokkal több köze volt a kiadáshoz, hiszen ő ösztönözte Zsiga bácsit és a múzeumot is a képek megjelentetésére), a szöveget Gidó Csaba, Hermann Gusztáv Mihály, Kolumbán Zsuzsanna történészek, illetve P. Buzogány Árpád szerkesztő írták, lektorálták, javították és szerkesztették – a kötet ebből a szempontból is meglepően igényes, nemcsak a fotók miatt. Sajnos manapság is jelennek meg olyan helytörténeti kiadványok, amelyek információ- és képanyaga hiánypótló, viszont annyira slendrián a szöveg és a kivitelezés, hogy az ember keserű szájízzel sajnálja mások belefektetett munkáját.
A könyv borítója
Fotó: Katona Zoltán
A könyv ott is megvásárolható, ahol néhány héttel ezelőtt bemutatták, az udvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban – ma múzeum, de abban az időben, amikor Márton Zsiga bácsi fényképeinek zömét készítette, tüdőgondozó, szülészet, később pedig iskola volt. Ahhoz az épülethez is nagyon sok udvarhelyi ember sorsa, élete (vagy annak a kezdete...) hozzáfűződik, akárcsak e könyvben megtalálható fotóanyaghoz.
Márton Zsigmond: Székelyudvarhelyi életképek az 1960-80-as években, Haáz Rezső Múzeum, 2020
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Egy hétköznap ízei
Ez a napi menü azoknak szól, akik szeretnek jól enni, de nem akarnak egész nap a konyhában sürgölődni. Gyors, mégis átgondolt fogások, amelyek simán megállják a helyüket egy hétköznapon, de nem hatnak „diétásnak”.
Egy hétköznap ízei
Gulyás, szalonna és éjféli rakott krumpli a Titán turnékonyhájából
Mit eszik egy zenekar, ha turnéra indul? A Titánnál gulyás rotyog, retró szendvics kerül a tányérra, és néha szalonna menti meg a napot. Turnékonyhás interjúnkban ételről, szokásokról és túlélési praktikákról mesélnek a zenekar tagjai.
Gulyás, szalonna és éjféli rakott krumpli a Titán turnékonyhájából
Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozatának keretében Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen mutatják be Király Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító Matróziskola című verseskötetét.
Irodalom és közösség: Király Zoltán könyvét mutatják be
Lusta asszony rétese – videó
Nagyon finom, gyorsan elkészíthető rétes. Ugyanezt meg lehet csinálni túró helyett káposztával, de készülhet tökös-mákosan, valamint almás-mákosan is.
Lusta asszony rétese – videó
Esterházy-rostélyos
Amikor a hétvégi menüt tervezzük, ezt a fogást ne hagyjuk ki – némi időt igényel ugyan az elkészítése, de nem bonyolult. Lélekmelengető étel a hideg napokra.
Esterházy-rostélyos
Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet
Számos erdélyi író, költő, tudós, művész, kutató kerek születési évfordulójára emlékezünk 2026-ban. Az emlékezés pedig alkalmat nyújt arra is, hogy életművükkel, hagyatékukkal behatóbban foglalkozzunk.
Emlékezet és örökség – kerek évfordulók, amelyek 2026-ban Erdélyre irányítják a figyelmet
Mi legyen a karácsonyfával?
A katolikus hagyomány szerint a karácsonyfát vízkeresztkor, január 6-án bontják le. De milyen sorsa lehet ezután a háztartásban? Erre vonatkozóan hoztunk most néhány ötletet.
Mi legyen a karácsonyfával?
Az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásait vizsgálják
Történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság alakult a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány és a magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) között létrejött szakmai együttműködési megállapodás eredményeként.
Az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásait vizsgálják
Szondy-Adorján György: Alapszín
„Méretes, szürke vásznakat is fessél”,
szóltam a mesterhez, „annyira szürkét,
amitől azok a színes kis foltok merészen
elütnek, és úgy világítanak ki a háttérből,
mintha megtalált szavakkal szólnának
hozzánk”,
Szondy-Adorján György: Alapszín
Reformfánk teljes kiőrlésű lisztből
A farsangi fánk diétás változata, finomított liszt helyett teljes kiőrlésű liszttel, finomított cukor helyett egészségesebb édesítőszerrel, tehéntej helyett növényi tejjel készül. Nem olyan, mint a klasszikus farsangi fánk, de ez is nagyon finom.
Reformfánk teljes kiőrlésű lisztből
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!