Amikor Păunescu eláztatta a szállodát. Udvarhely az 1960–80-as években
Épül az udvarhelyi Bethlen-lakótelep, középen Ubornyi Mihály néptanácselnök (1978)
Fotó: Forrás: Márton Zsigmond kiadványa
A notórius esetet nem fényképezte le Márton Zsigmond, a szálloda akkori igazgatója, de nagyon sok más dolgot szerencsére igen, s az utókor még nagyobb szerencséjére fényképeiből néhány hete egy igényes kivitelezésű könyvben több mint kétszáz jelent meg. Igazi helytörténeti kalandozás a fotókat nézegetni és a kísérőszövegeket olvasgatni, letehetetlen a könyv, illetve alkalmat teremt arra is, hogy szüleinkkel, nagyszüleinkkel egy jót beszélgessünk a több mint fél évszázaddal ezelőtti Udvarhelyről.
Katona Zoltán
2020. október 02., 19:132020. október 02., 19:13
2020. október 03., 16:292020. október 03., 16:29
Tudtad-e, hogy hol volt a „Libán-bodega”? Hát azt, hogy hol állt a Matild névre elkeresztelt csúszda? Kik voltak a műsorvezetők az 1972-es Siculus fesztiválon? A május elsejei felvonuláson hol volt a dísztribün? Kik fogadták Ceaușescut a hetvenes években a stadionban? Hogy nézett ki a Szuper üzlet 1970-ben?
Márton Zsigmond könyvéből nemcsak olyan válaszokat lehet kapni, hogy itt és ott és ekkor és akkor, hanem mindezt látni is lehet. A hatvanas években a néptanács munkatársaként, majd a hetvenes-nyolcvanas években a Küküllő szálloda igazgatójaként dolgozott a ma 84 éves nyugdíjasként élő turisztikai szakember, aki Firtosváraljáról, igencsak népes családból származik. Fényképezni autodidakta módon tanult meg és a mindennapi munka mellett végezte ezt – azonban ha az ember egy ekkora és ilyen szállodát vezet majdnem két évtizedig, mint az udvarhelyi Küküllő, akkor óhatatlanul belekerül néhány olyan történetbe, amit nem illik magában tartania.
A kép közepén a fémelefánt, vagyis a Matild-csúszda, háttérben az épülő sportcsarnok
Fotó: Forrás: Márton Zsigmond kiadványa
És Márton Zsiga bácsi elmondja ezt a könyvében is. Hogy más sztorikkal ne is foglalkozzunk, egyet emelünk ki: halottról jót vagy semmit, de azt el kell mondani Adrian Păunescuról, hogy 1981-ben bizony a szállodában három emeletet is eláztatott.
Hogy ki fizette meg a Păunescu által okozott kárt? Nem ő, az biztos, „az elázott falak újrafestését, rendbetételét, az összes költséget nekünk, a szállodának kellett megfizetnünk” – meséli Márton Zsigmond a könyv lapjain.
Ha Adrian Păunescut nem is fotózta le, Nicolae Ceaușescut bizony nagyon sokszor: a pártfőtitkár 1970 és 1979 között összesen öt alkalommal járt Székelyudvarhelyen, Márton Zsigmond ezeken „hivatalból” volt jelen, s nemcsak magát az „öreget”, hanem a kíséretét, a készülődést, a sok-sok kivezényelt udvarhelyi embert is fotózta. Nagy „menetek” voltak ezek, akárcsak a május elsejei felvonulások a Lenin úton (ez a mai Tamási Áron utca), illetve a Szejke Fesztiválokon. Külön fejezetet kapott a könyvben a Siculus Fesztivál, amelyből hármat tartottak Udvarhelyen 1970–72-ben, Márton Zsigmond ezeken nemcsak fotósként, hanem a szervező KISZ könyvelőjeként is részt vett.
Színes képek is vannak a hetvenes évekből
Fotó: Katona Zoltán
A város akkori prominens személyei (Ubornyi Mihály, Szávuj Lajos, Csog József és mások), vállalatvezetői, igazgatói (Fábián Lajos, Petres Gyula, Albert Dávid, Hermann Gusztáv, Finta Béla, stb), illetve a megyei vezetők (például Fazakas Lajos vagy Pataki Imre) is feltűnnek a fényképeken, de van olyan képsorozat, amely a romániai magyarság egyik akkori „nagy emberének” Fazakas Jánosnak a farkaslaki látogatását (1972) mutatja be. Akkor Szervátiusz Jenő már dolgozott a ma is álló Tamási-emlékművön, Fazakas pedig szalonnázgat a Tamási-portán a vén diófa alatt, illetve cseveg a helybéliekkel és az 1966-ban elhunyt író öccsével, Tamási Gáspárral.
Épül a járóbeteg-rendelő (1978)
Fotó: Forrás: Márton Zsigmond kiadványa
Külön élmény az új kórház, illetve lakótelepi építkezések látványa a könyvben, ennél szomorúbbak az 1970-es árvízről és az utána levő állapotokról készült fotók. Vannak olyan mindennapi életképek is, például a volt 2-es számú általános iskola (a mai Orbán Balázs iskola) évzárója 1978-ból, amiről szintén több fotó került a könyvbe.
A kötet jól van megszerkesztve,
Persze az ember, ha telhetetlen e téren, akkor azt sajnálhatja, hogy miért nem került bele még egyszer ugyanennyi fénykép, mert abból ugye sosem elég, de hát jóból is megárt a sok. Több mint kétezer régi felvétele van Márton Zsigmondnak, ennek a jó tíz százaléka, pontosan 203 felvétel került a könyvbe, amelyet a Haáz Rezső Múzeum adott ki.
A kivezényelt tömeg a pártfőtitkárt várja 1978-ban
Fotó: Forrás: Márton Zsigmond kiadványa
A képeket a Dávid Fotó digitalizálta (Dávid Botondnak ennél sokkal több köze volt a kiadáshoz, hiszen ő ösztönözte Zsiga bácsit és a múzeumot is a képek megjelentetésére), a szöveget Gidó Csaba, Hermann Gusztáv Mihály, Kolumbán Zsuzsanna történészek, illetve P. Buzogány Árpád szerkesztő írták, lektorálták, javították és szerkesztették – a kötet ebből a szempontból is meglepően igényes, nemcsak a fotók miatt. Sajnos manapság is jelennek meg olyan helytörténeti kiadványok, amelyek információ- és képanyaga hiánypótló, viszont annyira slendrián a szöveg és a kivitelezés, hogy az ember keserű szájízzel sajnálja mások belefektetett munkáját.
A könyv borítója
Fotó: Katona Zoltán
A könyv ott is megvásárolható, ahol néhány héttel ezelőtt bemutatták, az udvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban – ma múzeum, de abban az időben, amikor Márton Zsiga bácsi fényképeinek zömét készítette, tüdőgondozó, szülészet, később pedig iskola volt. Ahhoz az épülethez is nagyon sok udvarhelyi ember sorsa, élete (vagy annak a kezdete...) hozzáfűződik, akárcsak e könyvben megtalálható fotóanyaghoz.
Márton Zsigmond: Székelyudvarhelyi életképek az 1960-80-as években, Haáz Rezső Múzeum, 2020
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában
Házi granola – videó
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
Házi granola – videó
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
Artisjus-díjban részesült Kedves Csanád
Gyors és finom almás sütemény
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
Gyors és finom almás sütemény
Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
Őszapók, csuszkák, szajkók, cinegék – madáretetés télen
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
Fejfapoéta a halál árnyékában kacarászva
Mátrai borzaska – videó
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Mátrai borzaska – videó
Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
Borsodi L. László: Fészekmeleg, barlangmély
Cékla másképp: egészséges és kreatív fogások
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Cékla másképp: egészséges és kreatív fogások
Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
Méliusz József, akit a megújulás képessége jellemzett
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!