
Románia kezdőcsapata a Kamerun ellen 2–1-re elveszített mérkőzésen. Felső sor (balról jobbra): Silviu Lung, Gheorghe Popescu, Daniel Timofte, Ioan Ovidiu Sabău, Florin Răducioiu és Ioan Andone. Guggolnak: Marius Lăcătuș, Iosif Rotariu, Mircea Rednic, Gheo
Fotó: Cornel Mocanu/Agerpres
Harminc éve játszották az olaszországi futball-világbajnokságot, minden idők legjobb román válogatottja ekkor már megmutatta oroszlánkörmeit. Hagiék négy meccset játszottak a vébén, a csoportból való kijutás után egy tizenegyespárbajban buktak el az írek ellen. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában egy keserédes nyárra emlékeznek vissza.
2020. augusztus 25., 10:062020. augusztus 25., 10:06
Az úgynevezett forradalom után és az új hatalom megszilárdítása közepette a labdarúgás és a válogatott akkori teljesítménye volt az egyik fő téma Romániában. Az együttes a vébé-selejtezősorozat utolsó meccsén, 1989. november 15-én, a Román Kommunista Párt legutolsó kongresszusa előtt pár nappal a Ghencea stadionban 3–1-re legyőzte Dániát, ezzel húsz év szünet után kivívta a vébé-részvételt. Jenei Imre csapatában a nyolcvanas években az akkori utánpótlást meghatározó Luceafărul központ által kinevelt,
A Coppa del Mondo óriási meglepetéssel kezdődött Milánóban: a nyitómeccsen Argentína 1–0-ra kikapott Kameruntól, de a csoport másik meccsén pedig Románia okozott meglepetést Bariban, hiszen a két évvel korábban még Eb-döntőt játszó Szovjetunót fektette két vállra. Közben idehaza a bányászok berontottak Bukarestbe az Iliescu ellen tüntetőket szétverni, s ha már ott voltak, egyúttal megtámadták a televízió épületét is.
Kamerun ugyanis az akkor 38 éves, csereként beálló Roger Milla révén kétszer is mattolta a szerencsétlenkedő román védelmet, Balint gólja csak szépítés volt, arcpirító, 2–1-es vereség lett a vége.
Minderről bővebben az Erdélyi Sport augusztus 25-ei lapszámában olvashatnak.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!