Az óvott-menekített püspök: negyven éve hunyt el Márton Áron

A püspök életében nagyon fontos évszám 1949. Abban az évben, május-júniusban volt a székelyföldi és gyimesi bérmaútja, és június 11-én, szombaton érkezett Csíksomlyóra, ahol megtartották a kommunista időszak legutolsó búcsúját, mielőtt azt az egyre erősebb új rendszer betiltotta. Márton Áront már akkor le akarták tartóztatni. A búcsúra fehér lovon érkezett, mindenhonnan jól látható volt, ám a körülötte levő emberek (főleg csángó fiatalok) olyan szorosan összezártak, hogy a nagy tömegbe vegyült civil ruhás szekusok és hatósági emberek nem tudtak közel férkőzni hozzá.

A fényképész és testvére, Sztojka Károly a nevezetes napon, 1949 júniusában egy csellel menekítette haza Gyulafehérvárra Márton Áront. Mivel tudták, hogy a szekusok az autót meg fogják állítani, két gépkocsit készítettek elő, és kétfelé indultak. Az egyik autót a megszokott sofőr, Ferenc vezette, de mellé másvalakit ültettek, és az autó a rendes országúton haladt. Mindeközben a püspököt Károly egy másik autóval teljesen más irányban, erdei és mezei utakon vitte haza Gyulafehérvárra. Ezzel azonban csak halasztódott a letartóztatás, mert az néhány nappal később úgyis megtörtént: 1949. június 21-én a püspököt gyakorlatilag tőrbe csalták, hiszen Bukarestbe rendelték, de Tövis mellett az autóját megállították, és mind Márton Áront, mind pedig titkárát, Ferencz Benjámint őrizetbe vették. Innen került vizsgálati fogságba Bukarestbe, a súlyos ítélet után pedig a nagyenyedi börtönbe, majd a máramarosszigeti fegyházba. 1955-ben szabadult.

Tér, szobor és emlékkönyv Udvarhelyen

Márton Áron a hatvanas évek végén, házi őrizete lejárta után kezdett ismét rendszeresen Székelyföldre, ezen belül Udvarhelyre járni, főleg bérmakörutakra. 1969-ben, ’70-ben, ’71-ben, ’73-ban és ’74-ben több alkalommal Rómába is kiutazhatott – akkor a rendszer egy kicsit enyhülni látszott. Azonban az idős püspöknél már ezekben az években jelentkeztek betegségének első tünetei, és 1976-ban megírta püspökségéről való első lemondólevelét. Ezeket később még négy követte, de lemondását csak halála előtt néhány héttel fogadta el a Szentszék.

Az 1989-es rendszerváltás után Székelyudvarhelyen több utca és tér neve megváltozott. Az 1984 óta a Szent Miklós-plébánián szolgáló főesperes, a 2017 karácsonyán elhunyt Kovács Sándor javaslatára a „Patkót”, a régi Felső Piacteret (hívták Deák térnek is) a püspökről nevezték el. A téren már 1901 óta állt a Krisztus-szobor, amely túlélte a rendszerváltásokat, és 1995. szeptember 23-án attól néhány méterre az udvarhelyiek felavatták Márton Áron szobrát, Hunyadi László alkotását. A bronz mellszobor eredetije a plébánia épületében található. Az alkalomra egy emlékkönyv is megjelent, amelyben több szerző emlékezik, illetve ír Márton Áronról – az ő életművéről, munkásságáról, emberi és egyházi nagyságáról.