
Látogatók a kastély udvarán. Felújítva igazi turisztikai látványosság lehetne
Fotó: Demján László
A Bethlenszentmiklóson fekvő Bethlen-kastély az erdélyi késő reneszánsz építészet legszebb alkotása. Az 1668–1699 között épült kastély az 1948-as államosítást követően került egy állami mezőgazdasági vállalat használatába, a rendszerváltás óta pedig bántóan elhanyagolt állapotban fogadja az érdeklődőket. Ide látogatott el az Erdélyi Napló munkatársa.
2020. augusztus 13., 10:582020. augusztus 13., 10:58
2020. augusztus 13., 14:282020. augusztus 13., 14:28
A Küküllő-vártól nyugatra, a Kis-Küküllő jobb partján lévő Szentmiklóst egy 1309-ben kelt oklevél említi először. Albert király 1438-ban adott engedélyt III. Bethlen Gergelynek, hogy várat építsen Szentmiklóson. A vár azonban egy 1504. évi osztálylevélben még nem szerepel. A várkastélyt 1668 májusában kezdték el építeni, és felhasználták a közeli glogováci vár romjainak anyagát is.
A belső kerítés északon és nyugaton a kastély előtt húzódó vizesárok sánca tetején állt, délen és keleten pedig a virágoskertet vette körül. A vizesárkon keresztül karfás fahíd vezetett a kastély kapujáig.
A kastély romos állapotban is impozáns, az erdélyi épített örökség kiemelkedő alkotása
Fotó: Demján László
Az 1948-as államosítást követően az épület a zsidvei Állami Mezőgazdasági Vállalat tulajdonába került, a kastély szobáit a gazdaság személyzete vette birtokba. A rendszerváltásig terjedő időszakban utólag volt itt óvoda, étkezde, mészárszék és 1984-től kezdve pezsgőtöltőde.
Az épület több helyen is ázik, falai penészednek, mohásodnak, hatalmas felületeken mállik a vakolat.
Minderről bővebben az Erdélyi Napló augusztus 13-ai lapszámában olvashatnak.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!