
Látogatók a kastély udvarán. Felújítva igazi turisztikai látványosság lehetne
Fotó: Demján László
A Bethlenszentmiklóson fekvő Bethlen-kastély az erdélyi késő reneszánsz építészet legszebb alkotása. Az 1668–1699 között épült kastély az 1948-as államosítást követően került egy állami mezőgazdasági vállalat használatába, a rendszerváltás óta pedig bántóan elhanyagolt állapotban fogadja az érdeklődőket. Ide látogatott el az Erdélyi Napló munkatársa.
2020. augusztus 13., 10:582020. augusztus 13., 10:58
2020. augusztus 13., 14:282020. augusztus 13., 14:28
A Küküllő-vártól nyugatra, a Kis-Küküllő jobb partján lévő Szentmiklóst egy 1309-ben kelt oklevél említi először. Albert király 1438-ban adott engedélyt III. Bethlen Gergelynek, hogy várat építsen Szentmiklóson. A vár azonban egy 1504. évi osztálylevélben még nem szerepel. A várkastélyt 1668 májusában kezdték el építeni, és felhasználták a közeli glogováci vár romjainak anyagát is.
A belső kerítés északon és nyugaton a kastély előtt húzódó vizesárok sánca tetején állt, délen és keleten pedig a virágoskertet vette körül. A vizesárkon keresztül karfás fahíd vezetett a kastély kapujáig.
A kastély romos állapotban is impozáns, az erdélyi épített örökség kiemelkedő alkotása
Fotó: Demján László
Az 1948-as államosítást követően az épület a zsidvei Állami Mezőgazdasági Vállalat tulajdonába került, a kastély szobáit a gazdaság személyzete vette birtokba. A rendszerváltásig terjedő időszakban utólag volt itt óvoda, étkezde, mészárszék és 1984-től kezdve pezsgőtöltőde.
Az épület több helyen is ázik, falai penészednek, mohásodnak, hatalmas felületeken mállik a vakolat.
Minderről bővebben az Erdélyi Napló augusztus 13-ai lapszámában olvashatnak.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
szóljon hozzá!