
Az Autosport 1948-ban, fehérben, álló sor, balról jobbra: Nagy Sándor, Keszler Károly, Bardócz Béla, Kabdebó Sándor, Kovács Károly, Danis Ferenc, Elekes András, Egyed Gábor, Geréb Ferenc. Lent: Demeter Jenő, Túrós Tibor, Török Ernő.
Fotó: Katona Zoltán a Kollégium-kerttől az olimpiákig című kiadványa
Csupán pár évig tartott a Székelyudvarhelyi Autosport férfi kézilabdacsapatának tündöklése a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején, de e rövid idő hatása talán a mai napig érezhető. A csapat történetéről olvashatnak a Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában.
2020. július 28., 11:102020. július 28., 11:10
2020. július 28., 11:192020. július 28., 11:19
Habár az udvarhelyi kézilabdázás történetét a harmincas évek végétől, a Ferencz Árpád gimnáziumi tanár által megszervezett női csapat óta számítják, jó egy évtizeddel azelőtt már létezik adat arról, hogy egy udvarhelyi tornaünnepélyen játszották az ún. „női hazenaa” játékot. A hazena tulajdonképpen a nagypályás kézilabda őse volt. A cikk 1925. augusztus 9-én a Székely Közéletben jelent meg és azok a srácok, akikből a második világháborút követően kialakult az Autosport csapata, ekkor még meg sem voltak születve.
1938-ban Németországban rendezték az első világbajnokságot, ezen az aranyérmet megnyerő házigazdák mellett az osztrákok, a svédek és a dánok vettek részt.
Az Autosport néhány tagja a csapatbusz előtt, amelyről leolvasható az együttes három eredménye: Lugost 5–4-re, Szebent 3–1-re, Medgyest 3–2-re verte az udvarhelyi gárda
Fotó: Katona Zoltán a Kollégium-kerttől az olimpiákig című kiadványa
1942-ben már létezett a székelyudvarhelyi Hargita Testedző Egyletnek középiskolás fiúkból összeállított csapata,
És hogy honnan jött a csapatnak az Autosport csapatnév, és miért becézték az együttest Fehér Angyaloknak és Fekete Ördögöknek, megtudhatják az Erdélyi Sport július 28-ai lapszámából.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!