
Az Autosport 1948-ban, fehérben, álló sor, balról jobbra: Nagy Sándor, Keszler Károly, Bardócz Béla, Kabdebó Sándor, Kovács Károly, Danis Ferenc, Elekes András, Egyed Gábor, Geréb Ferenc. Lent: Demeter Jenő, Túrós Tibor, Török Ernő.
Fotó: Katona Zoltán a Kollégium-kerttől az olimpiákig című kiadványa
Csupán pár évig tartott a Székelyudvarhelyi Autosport férfi kézilabdacsapatának tündöklése a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején, de e rövid idő hatása talán a mai napig érezhető. A csapat történetéről olvashatnak a Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában.
2020. július 28., 11:102020. július 28., 11:10
2020. július 28., 11:192020. július 28., 11:19
Habár az udvarhelyi kézilabdázás történetét a harmincas évek végétől, a Ferencz Árpád gimnáziumi tanár által megszervezett női csapat óta számítják, jó egy évtizeddel azelőtt már létezik adat arról, hogy egy udvarhelyi tornaünnepélyen játszották az ún. „női hazenaa” játékot. A hazena tulajdonképpen a nagypályás kézilabda őse volt. A cikk 1925. augusztus 9-én a Székely Közéletben jelent meg és azok a srácok, akikből a második világháborút követően kialakult az Autosport csapata, ekkor még meg sem voltak születve.
1938-ban Németországban rendezték az első világbajnokságot, ezen az aranyérmet megnyerő házigazdák mellett az osztrákok, a svédek és a dánok vettek részt.
Az Autosport néhány tagja a csapatbusz előtt, amelyről leolvasható az együttes három eredménye: Lugost 5–4-re, Szebent 3–1-re, Medgyest 3–2-re verte az udvarhelyi gárda
Fotó: Katona Zoltán a Kollégium-kerttől az olimpiákig című kiadványa
1942-ben már létezett a székelyudvarhelyi Hargita Testedző Egyletnek középiskolás fiúkból összeállított csapata,
És hogy honnan jött a csapatnak az Autosport csapatnév, és miért becézték az együttest Fehér Angyaloknak és Fekete Ördögöknek, megtudhatják az Erdélyi Sport július 28-ai lapszámából.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!