
Az Autosport 1948-ban, fehérben, álló sor, balról jobbra: Nagy Sándor, Keszler Károly, Bardócz Béla, Kabdebó Sándor, Kovács Károly, Danis Ferenc, Elekes András, Egyed Gábor, Geréb Ferenc. Lent: Demeter Jenő, Túrós Tibor, Török Ernő.
Fotó: Katona Zoltán a Kollégium-kerttől az olimpiákig című kiadványa
Csupán pár évig tartott a Székelyudvarhelyi Autosport férfi kézilabdacsapatának tündöklése a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején, de e rövid idő hatása talán a mai napig érezhető. A csapat történetéről olvashatnak a Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában.
2020. július 28., 11:102020. július 28., 11:10
2020. július 28., 11:192020. július 28., 11:19
Habár az udvarhelyi kézilabdázás történetét a harmincas évek végétől, a Ferencz Árpád gimnáziumi tanár által megszervezett női csapat óta számítják, jó egy évtizeddel azelőtt már létezik adat arról, hogy egy udvarhelyi tornaünnepélyen játszották az ún. „női hazenaa” játékot. A hazena tulajdonképpen a nagypályás kézilabda őse volt. A cikk 1925. augusztus 9-én a Székely Közéletben jelent meg és azok a srácok, akikből a második világháborút követően kialakult az Autosport csapata, ekkor még meg sem voltak születve.
1938-ban Németországban rendezték az első világbajnokságot, ezen az aranyérmet megnyerő házigazdák mellett az osztrákok, a svédek és a dánok vettek részt.
Az Autosport néhány tagja a csapatbusz előtt, amelyről leolvasható az együttes három eredménye: Lugost 5–4-re, Szebent 3–1-re, Medgyest 3–2-re verte az udvarhelyi gárda
Fotó: Katona Zoltán a Kollégium-kerttől az olimpiákig című kiadványa
1942-ben már létezett a székelyudvarhelyi Hargita Testedző Egyletnek középiskolás fiúkból összeállított csapata,
És hogy honnan jött a csapatnak az Autosport csapatnév, és miért becézték az együttest Fehér Angyaloknak és Fekete Ördögöknek, megtudhatják az Erdélyi Sport július 28-ai lapszámából.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
szóljon hozzá!