
Az Autosport 1948-ban, fehérben, álló sor, balról jobbra: Nagy Sándor, Keszler Károly, Bardócz Béla, Kabdebó Sándor, Kovács Károly, Danis Ferenc, Elekes András, Egyed Gábor, Geréb Ferenc. Lent: Demeter Jenő, Túrós Tibor, Török Ernő.
Fotó: Katona Zoltán a Kollégium-kerttől az olimpiákig című kiadványa
Csupán pár évig tartott a Székelyudvarhelyi Autosport férfi kézilabdacsapatának tündöklése a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején, de e rövid idő hatása talán a mai napig érezhető. A csapat történetéről olvashatnak a Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában.
2020. július 28., 11:102020. július 28., 11:10
2020. július 28., 11:192020. július 28., 11:19
Habár az udvarhelyi kézilabdázás történetét a harmincas évek végétől, a Ferencz Árpád gimnáziumi tanár által megszervezett női csapat óta számítják, jó egy évtizeddel azelőtt már létezik adat arról, hogy egy udvarhelyi tornaünnepélyen játszották az ún. „női hazenaa” játékot. A hazena tulajdonképpen a nagypályás kézilabda őse volt. A cikk 1925. augusztus 9-én a Székely Közéletben jelent meg és azok a srácok, akikből a második világháborút követően kialakult az Autosport csapata, ekkor még meg sem voltak születve.
1938-ban Németországban rendezték az első világbajnokságot, ezen az aranyérmet megnyerő házigazdák mellett az osztrákok, a svédek és a dánok vettek részt.
Az Autosport néhány tagja a csapatbusz előtt, amelyről leolvasható az együttes három eredménye: Lugost 5–4-re, Szebent 3–1-re, Medgyest 3–2-re verte az udvarhelyi gárda
Fotó: Katona Zoltán a Kollégium-kerttől az olimpiákig című kiadványa
1942-ben már létezett a székelyudvarhelyi Hargita Testedző Egyletnek középiskolás fiúkból összeállított csapata,
És hogy honnan jött a csapatnak az Autosport csapatnév, és miért becézték az együttest Fehér Angyaloknak és Fekete Ördögöknek, megtudhatják az Erdélyi Sport július 28-ai lapszámából.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!