
Az Autosport 1948-ban, fehérben, álló sor, balról jobbra: Nagy Sándor, Keszler Károly, Bardócz Béla, Kabdebó Sándor, Kovács Károly, Danis Ferenc, Elekes András, Egyed Gábor, Geréb Ferenc. Lent: Demeter Jenő, Túrós Tibor, Török Ernő.
Fotó: Katona Zoltán a Kollégium-kerttől az olimpiákig című kiadványa
Csupán pár évig tartott a Székelyudvarhelyi Autosport férfi kézilabdacsapatának tündöklése a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején, de e rövid idő hatása talán a mai napig érezhető. A csapat történetéről olvashatnak a Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában.
2020. július 28., 11:102020. július 28., 11:10
2020. július 28., 11:192020. július 28., 11:19
Habár az udvarhelyi kézilabdázás történetét a harmincas évek végétől, a Ferencz Árpád gimnáziumi tanár által megszervezett női csapat óta számítják, jó egy évtizeddel azelőtt már létezik adat arról, hogy egy udvarhelyi tornaünnepélyen játszották az ún. „női hazenaa” játékot. A hazena tulajdonképpen a nagypályás kézilabda őse volt. A cikk 1925. augusztus 9-én a Székely Közéletben jelent meg és azok a srácok, akikből a második világháborút követően kialakult az Autosport csapata, ekkor még meg sem voltak születve.
1938-ban Németországban rendezték az első világbajnokságot, ezen az aranyérmet megnyerő házigazdák mellett az osztrákok, a svédek és a dánok vettek részt.
Az Autosport néhány tagja a csapatbusz előtt, amelyről leolvasható az együttes három eredménye: Lugost 5–4-re, Szebent 3–1-re, Medgyest 3–2-re verte az udvarhelyi gárda
Fotó: Katona Zoltán a Kollégium-kerttől az olimpiákig című kiadványa
1942-ben már létezett a székelyudvarhelyi Hargita Testedző Egyletnek középiskolás fiúkból összeállított csapata,
És hogy honnan jött a csapatnak az Autosport csapatnév, és miért becézték az együttest Fehér Angyaloknak és Fekete Ördögöknek, megtudhatják az Erdélyi Sport július 28-ai lapszámából.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!