
A Sztálin-szobor Marosvásárhelyen az ötvenes években
Fotó: Forrás: az Autonómia alulnézetből című film
Majdnem egyórás dokumentumfilmet készítettek a Magyar Autonóm Tartományról a székelyudvarhelyi Fecső Zoltán szerkesztő és munkatársai. Az Autonómia alulnézetből című filmet már bemutatta az M5 televíziócsatorna, de cikkünk végén teljes egészében meg lehet tekinteni azt. A Székelyföldi Stúdió filmjéből az is kiderül, hogy az ország román lakossága miért ódzkodik annyira az autonómiának még a gondolatától is.
Hatvan évvel ezelőtt alakították át a Magyar Autonóm Tartományt (MAT), egészen az 1968-as megyésítésig már Maros-Magyar Autonóm Tartomány lett a neve – területét is átalakították, hiszen az 1952-ben létrehozott MAT a tulajdonképpeni Székelyföld volt.
Mint Fecső Zoltán televíziós szerkesztő elmondta, a film tavaly és idén készült. A történelem mindig is érdekelte, már középiskolásként tudta, hogy Székelyföld történetében létezett az a bizonyos autonóm tartomány, de később számos tanulmányt és könyvet olvasott a korról, Stefano Bottoni, Novák Csaba Zoltán és még többen foglalkoztak komolyan a kérdéssel – nem véletlen, hogy többek között e két történész is megszólalója a filmnek.
– mondja a filmben Stefano Bottoni történész, a korszak kitűnő ismerője. Az Autonómia alulnézetből kronologikusan követi a tartomány nyolc évét (1952–1960) egészen onnan, hogy a tartomány a Szovjetunió kérésére létrejött (állítólag Sztálin ceruzával írta rá a tervezett román alkotmányra, hogy létre kell hozni ezt a területet) egészen az 1960-as váltásig, amikor mind területét, mind pedig vezetőinek hatáskörét megnyirbálták, illetve átalakították.
Stefano Bottoni történész
Fotó: Forrás: az Autonómia alulnézetből című film
„A filmben a megszólalók két csoportot alkotnak, ha lehet így fogalmazni. Vannak benne a történészek – mivel a téma érdekelt, így nagyjából tudtam, hogy kik foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel. A korszakra emlékezők esetében pedig az volt a szempont, hogy találjunk minél több olyan személyt, akik különböző nézőpontokat képviselnek. Foglalkoztunk már korábban is különböző televíziós anyagokban a korszakkal, így volt olyan interjúalany, akiről tudtam, hogy értékes történetei vannak. Segítettek sokan is javaslatokkal, akiknek hálás is vagyok” – mondja a forgatásról Fecső.
Filmjében tehát több hétköznapi ember is megszólal, akik még gyerekként, illetve fiatalként élték azokat az éveket – főleg ezekből a megszólalásokból, valamint a régi fényképeket látva képzelhetjük el, hogy milyenek lehettek az ötvenes években a mindennapok Székelyföldön. Kétségtelen, hogy változás hozott az 1956-os forradalom Erdélybe, de ennek szele úgy fújt be a Székelyföldre, hogy sok embernek akkor tört ketté a karrierje vagy az élete. Az 1960-ban bekövetkezett változás azt jelentette, hogy a tartomány már csak nevében volt autonóm.
Korabeli fényképeket, felvételeket is láthatunk
Fotó: Forrás: az Autonómia alulnézetből című film
– mondja a filmben Nemes Levente színművész, aki akkor élt Marosvásárhelyen. Novák Csaba Zoltán szenátor, történész mondja ki a végszót a mai román politikáról, amely úgy fél az autonómiától, „mint az ördög a tömjéntől”.
„Én tíz évvel a Maros-Magyar Autonóm Tartomány megszüntetése után születtem, tehát időben közel hozzá, de valós emlékem mégsem lehet róla. Érdekes módon mégis összeállt bennem egyfajta olyan szubjektív információhalmazzá a korszak, amiben már szinte keresem a saját emlékképeimet is” – fűzte még hozzá Fecső Zoltán, aki évek óta készít dokumentumfilmeket. Medvenyomok a hírekben címmel tavaly mutatták be egy másik egy dokumentumfilmjét, korábban pedig vízifűrészekről, az udvarhelyi Kováts Fényképészet műterméről, természeti értékekről készített ismeretterjesztő filmeket.
„Jelenleg a világjárvány miatt állunk egy fontos projekttel, a székelyudvarhelyi zsidó közösség múltját szeretnénk bemutatni. Ez egyébként szintén egy olvasmányélmény hatására indult. Húsz éve olvastam az udvarhelyi születésű Schwächter Ernő által szerkesztett emlékiratot, tavaly pedig, amikor a deportálás 75. évfordulójára emlékeztünk, még Ernő bácsival is beszélhettünk – azóta sajnos elhunyt. Időközben pedig számos érdekes információ bukkant fel, például számomra ismeretlen volt a székelyudvarhelyi születésű Homonnai Nándor fotográfus személye, aki Makón alapított napfényműtermet, és mai napig tiszteletnek örvend ott.
A járvány adott egy plusz jelentést az ismert mondásnak, amiben ez a két település neve szerepel” – mondja a jövőbeni tervéről Fecső Zoltán.
A MAT gyakorlatilag Románia közepén helyezkedett el
Fotó: Forrás: az Autonómia alulnézetből című film
Az Autonómia alulnézetből című film elkészítésében a szerkesztő-rendező Fecső Zoltán mellett még sokan dolgoztak, Jakab Ervin operatőr, Fancsali Levente vágó, Pálfi Csaba animátor. A film narrátora Barabás Árpád színművész, zenéjét Molnár Endre (Monyo) szerezte.
A film itt teljes egészében megtekinthető:
Idézd fel a nagymama konyhájának hangulatát ezzel a pihe-puha, lédús eperszemekkel teli kevert tésztával, ami percek alatt elkészül, és még gyorsabban elfogy.
Ha a harmadik évad nyitánya lett volna a Sárkányok háza második évadának záróepizódja, akkor a hétfői, második rész lett volna a tökéletes évadkezdése a harmadik szezonnak. Spoileres kibeszélő.
Sokak bakancslistáján rajta van, hogy végigjárják az El Caminót. De mire is kell figyelni az út során? És az út előtt? Benedek Enikő a múlt évben szerzett életre szóló élményeket az út bejárása során, őt kértük meg, hogy ossza meg tapasztalatait.
A csángók apostola – így emlegetik. Százhuszonöt éve született Várdotfalván Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas tanár, néprajzkutató, történész. Az évforduló apropóján lányával, Domokos Máriával beszélgettünk.
Büszkék gazdag szellemi örökségükre, jeles személyiségeikre, történelmi múltjukra, és szívesen meg is mutatják, mesélnek ezekről az idelátogatóknak. A felvidéki városban, a magyar-szlovák határ menti Észak-Komáromban jártunk.
Új lehetőségeket remélnek az erdélyi magyar színházak attól, hogy csatlakozhattak a Magyar Színházi Társasághoz. A tagságtól szorosabb szakmai kapcsolatokat, koprodukciókat és nagyobb mobilitást várnak a társulatok.
Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
szóljon hozzá!