
A Sztálin-szobor Marosvásárhelyen az ötvenes években
Fotó: Forrás: az Autonómia alulnézetből című film
Majdnem egyórás dokumentumfilmet készítettek a Magyar Autonóm Tartományról a székelyudvarhelyi Fecső Zoltán szerkesztő és munkatársai. Az Autonómia alulnézetből című filmet már bemutatta az M5 televíziócsatorna, de cikkünk végén teljes egészében meg lehet tekinteni azt. A Székelyföldi Stúdió filmjéből az is kiderül, hogy az ország román lakossága miért ódzkodik annyira az autonómiának még a gondolatától is.
Hatvan évvel ezelőtt alakították át a Magyar Autonóm Tartományt (MAT), egészen az 1968-as megyésítésig már Maros-Magyar Autonóm Tartomány lett a neve – területét is átalakították, hiszen az 1952-ben létrehozott MAT a tulajdonképpeni Székelyföld volt.
Mint Fecső Zoltán televíziós szerkesztő elmondta, a film tavaly és idén készült. A történelem mindig is érdekelte, már középiskolásként tudta, hogy Székelyföld történetében létezett az a bizonyos autonóm tartomány, de később számos tanulmányt és könyvet olvasott a korról, Stefano Bottoni, Novák Csaba Zoltán és még többen foglalkoztak komolyan a kérdéssel – nem véletlen, hogy többek között e két történész is megszólalója a filmnek.
– mondja a filmben Stefano Bottoni történész, a korszak kitűnő ismerője. Az Autonómia alulnézetből kronologikusan követi a tartomány nyolc évét (1952–1960) egészen onnan, hogy a tartomány a Szovjetunió kérésére létrejött (állítólag Sztálin ceruzával írta rá a tervezett román alkotmányra, hogy létre kell hozni ezt a területet) egészen az 1960-as váltásig, amikor mind területét, mind pedig vezetőinek hatáskörét megnyirbálták, illetve átalakították.
Stefano Bottoni történész
Fotó: Forrás: az Autonómia alulnézetből című film
„A filmben a megszólalók két csoportot alkotnak, ha lehet így fogalmazni. Vannak benne a történészek – mivel a téma érdekelt, így nagyjából tudtam, hogy kik foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel. A korszakra emlékezők esetében pedig az volt a szempont, hogy találjunk minél több olyan személyt, akik különböző nézőpontokat képviselnek. Foglalkoztunk már korábban is különböző televíziós anyagokban a korszakkal, így volt olyan interjúalany, akiről tudtam, hogy értékes történetei vannak. Segítettek sokan is javaslatokkal, akiknek hálás is vagyok” – mondja a forgatásról Fecső.
Filmjében tehát több hétköznapi ember is megszólal, akik még gyerekként, illetve fiatalként élték azokat az éveket – főleg ezekből a megszólalásokból, valamint a régi fényképeket látva képzelhetjük el, hogy milyenek lehettek az ötvenes években a mindennapok Székelyföldön. Kétségtelen, hogy változás hozott az 1956-os forradalom Erdélybe, de ennek szele úgy fújt be a Székelyföldre, hogy sok embernek akkor tört ketté a karrierje vagy az élete. Az 1960-ban bekövetkezett változás azt jelentette, hogy a tartomány már csak nevében volt autonóm.
Korabeli fényképeket, felvételeket is láthatunk
Fotó: Forrás: az Autonómia alulnézetből című film
– mondja a filmben Nemes Levente színművész, aki akkor élt Marosvásárhelyen. Novák Csaba Zoltán szenátor, történész mondja ki a végszót a mai román politikáról, amely úgy fél az autonómiától, „mint az ördög a tömjéntől”.
„Én tíz évvel a Maros-Magyar Autonóm Tartomány megszüntetése után születtem, tehát időben közel hozzá, de valós emlékem mégsem lehet róla. Érdekes módon mégis összeállt bennem egyfajta olyan szubjektív információhalmazzá a korszak, amiben már szinte keresem a saját emlékképeimet is” – fűzte még hozzá Fecső Zoltán, aki évek óta készít dokumentumfilmeket. Medvenyomok a hírekben címmel tavaly mutatták be egy másik egy dokumentumfilmjét, korábban pedig vízifűrészekről, az udvarhelyi Kováts Fényképészet műterméről, természeti értékekről készített ismeretterjesztő filmeket.
„Jelenleg a világjárvány miatt állunk egy fontos projekttel, a székelyudvarhelyi zsidó közösség múltját szeretnénk bemutatni. Ez egyébként szintén egy olvasmányélmény hatására indult. Húsz éve olvastam az udvarhelyi születésű Schwächter Ernő által szerkesztett emlékiratot, tavaly pedig, amikor a deportálás 75. évfordulójára emlékeztünk, még Ernő bácsival is beszélhettünk – azóta sajnos elhunyt. Időközben pedig számos érdekes információ bukkant fel, például számomra ismeretlen volt a székelyudvarhelyi születésű Homonnai Nándor fotográfus személye, aki Makón alapított napfényműtermet, és mai napig tiszteletnek örvend ott.
A járvány adott egy plusz jelentést az ismert mondásnak, amiben ez a két település neve szerepel” – mondja a jövőbeni tervéről Fecső Zoltán.
A MAT gyakorlatilag Románia közepén helyezkedett el
Fotó: Forrás: az Autonómia alulnézetből című film
Az Autonómia alulnézetből című film elkészítésében a szerkesztő-rendező Fecső Zoltán mellett még sokan dolgoztak, Jakab Ervin operatőr, Fancsali Levente vágó, Pálfi Csaba animátor. A film narrátora Barabás Árpád színművész, zenéjét Molnár Endre (Monyo) szerezte.
A film itt teljes egészében megtekinthető:
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!