
Az alvinci református templom eredeti szépségében. Kevés dél-erdélyi templomot sikerül megmenteni
Fotó: Demján László
A Dél-Erdélyben nagy területen pusztuló épített magyar örökség sorában vannak szerencsés kivételek is. Az Erdélyi Napló a legfrissebb számában az alvinci református és a római katolikus templomot mutatja be, amelyeket sikerült megmenteni.
2020. október 01., 11:122020. október 01., 11:12
Alvincet a szászok alapították: a 13. századtól a marosi sóút átkelőhelye. A szerzetesek 1300-ban építettek itt templomot, a település 1370-ben kapott vásártartási jogot. A 15. század derekától egy évszázadon át a Királyföldhöz tartozott. A török betörések és a pestisjárvány miatt meggyérült szász lakossága mellé idővel magyarok és katolikus délszlávok is betelepültek. Mohács után Fehér, majd Alsófehér vármegyéhez tartozott. 1546- ban uradalmával együtt Fráter György szerezte meg, akit később kastélyában meggyilkoltak. Alvinc szász polgárai részben a Királyföld városaiba költöztek, részben református hitre tértek. 1590 körül utolsó szász papja is elhagyta, templomát a reformátusok kapták meg. 1601-ben papját, Kecskeméti Búzás Balázst választották erdélyi püspökké, a következő egy évben itt működött a püspökség székhelye is.
A római katolikus kolostorház folyosója felújítás után. Az épület az alvinci születésű Pongrácz István nevét viseli
Fotó: Demján László
A Maros alacsony fekvésű kiöntési medrében a folyótól néhány száz méterre ovális körítőfalak közepén áll a református templom. A falaknak nemigen volt védelmi jelentőségük. A település a Maros túlsó oldalán magasabb helyen fekszik. Jelen állapotában a templom egyetlen hosszú tömeg, az elpusztult oldalhajókat az oldalfalban kirajzolódó befalazott csúcsívek és néhány falmaradvány jelzi. A teljes cikket az Erdélyi Napló legfrissebb számában olvashatják el.
Idézd fel a nagymama konyhájának hangulatát ezzel a pihe-puha, lédús eperszemekkel teli kevert tésztával, ami percek alatt elkészül, és még gyorsabban elfogy.
Ha a harmadik évad nyitánya lett volna a Sárkányok háza második évadának záróepizódja, akkor a hétfői, második rész lett volna a tökéletes évadkezdése a harmadik szezonnak. Spoileres kibeszélő.
Sokak bakancslistáján rajta van, hogy végigjárják az El Caminót. De mire is kell figyelni az út során? És az út előtt? Benedek Enikő a múlt évben szerzett életre szóló élményeket az út bejárása során, őt kértük meg, hogy ossza meg tapasztalatait.
A csángók apostola – így emlegetik. Százhuszonöt éve született Várdotfalván Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas tanár, néprajzkutató, történész. Az évforduló apropóján lányával, Domokos Máriával beszélgettünk.
Büszkék gazdag szellemi örökségükre, jeles személyiségeikre, történelmi múltjukra, és szívesen meg is mutatják, mesélnek ezekről az idelátogatóknak. A felvidéki városban, a magyar-szlovák határ menti Észak-Komáromban jártunk.
Új lehetőségeket remélnek az erdélyi magyar színházak attól, hogy csatlakozhattak a Magyar Színházi Társasághoz. A tagságtól szorosabb szakmai kapcsolatokat, koprodukciókat és nagyobb mobilitást várnak a társulatok.
Kívül aranybarna és ropogós, belül pedig puha a klasszikus magyar házi konyha egyik legegyszerűbben elkészíthető fogása. A fokhagymás tejföllel kínált tócsni különösen népszerű, hiszen az ízek tökéletes harmóniát alkotnak.
Erősen, üresjáratok nélkül indult a Trónok harca első előzménysorozatának, a 2022-ben indult Sárkányok házának legújabb, harmadik évada. Spoileres epizód-áttekintő.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
szóljon hozzá!