
Az alvinci református templom eredeti szépségében. Kevés dél-erdélyi templomot sikerül megmenteni
Fotó: Demján László
A Dél-Erdélyben nagy területen pusztuló épített magyar örökség sorában vannak szerencsés kivételek is. Az Erdélyi Napló a legfrissebb számában az alvinci református és a római katolikus templomot mutatja be, amelyeket sikerült megmenteni.
2020. október 01., 11:122020. október 01., 11:12
Alvincet a szászok alapították: a 13. századtól a marosi sóút átkelőhelye. A szerzetesek 1300-ban építettek itt templomot, a település 1370-ben kapott vásártartási jogot. A 15. század derekától egy évszázadon át a Királyföldhöz tartozott. A török betörések és a pestisjárvány miatt meggyérült szász lakossága mellé idővel magyarok és katolikus délszlávok is betelepültek. Mohács után Fehér, majd Alsófehér vármegyéhez tartozott. 1546- ban uradalmával együtt Fráter György szerezte meg, akit később kastélyában meggyilkoltak. Alvinc szász polgárai részben a Királyföld városaiba költöztek, részben református hitre tértek. 1590 körül utolsó szász papja is elhagyta, templomát a reformátusok kapták meg. 1601-ben papját, Kecskeméti Búzás Balázst választották erdélyi püspökké, a következő egy évben itt működött a püspökség székhelye is.
A római katolikus kolostorház folyosója felújítás után. Az épület az alvinci születésű Pongrácz István nevét viseli
Fotó: Demján László
A Maros alacsony fekvésű kiöntési medrében a folyótól néhány száz méterre ovális körítőfalak közepén áll a református templom. A falaknak nemigen volt védelmi jelentőségük. A település a Maros túlsó oldalán magasabb helyen fekszik. Jelen állapotában a templom egyetlen hosszú tömeg, az elpusztult oldalhajókat az oldalfalban kirajzolódó befalazott csúcsívek és néhány falmaradvány jelzi. A teljes cikket az Erdélyi Napló legfrissebb számában olvashatják el.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
szóljon hozzá!