Az alvinci református templom eredeti szépségében. Kevés dél-erdélyi templomot sikerül megmenteni
Fotó: Demján László
A Dél-Erdélyben nagy területen pusztuló épített magyar örökség sorában vannak szerencsés kivételek is. Az Erdélyi Napló a legfrissebb számában az alvinci református és a római katolikus templomot mutatja be, amelyeket sikerült megmenteni.
2020. október 01., 11:122020. október 01., 11:12
Alvincet a szászok alapították: a 13. századtól a marosi sóút átkelőhelye. A szerzetesek 1300-ban építettek itt templomot, a település 1370-ben kapott vásártartási jogot. A 15. század derekától egy évszázadon át a Királyföldhöz tartozott. A török betörések és a pestisjárvány miatt meggyérült szász lakossága mellé idővel magyarok és katolikus délszlávok is betelepültek. Mohács után Fehér, majd Alsófehér vármegyéhez tartozott. 1546- ban uradalmával együtt Fráter György szerezte meg, akit később kastélyában meggyilkoltak. Alvinc szász polgárai részben a Királyföld városaiba költöztek, részben református hitre tértek. 1590 körül utolsó szász papja is elhagyta, templomát a reformátusok kapták meg. 1601-ben papját, Kecskeméti Búzás Balázst választották erdélyi püspökké, a következő egy évben itt működött a püspökség székhelye is.
A római katolikus kolostorház folyosója felújítás után. Az épület az alvinci születésű Pongrácz István nevét viseli
Fotó: Demján László
A Maros alacsony fekvésű kiöntési medrében a folyótól néhány száz méterre ovális körítőfalak közepén áll a református templom. A falaknak nemigen volt védelmi jelentőségük. A település a Maros túlsó oldalán magasabb helyen fekszik. Jelen állapotában a templom egyetlen hosszú tömeg, az elpusztult oldalhajókat az oldalfalban kirajzolódó befalazott csúcsívek és néhány falmaradvány jelzi. A teljes cikket az Erdélyi Napló legfrissebb számában olvashatják el.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!