
Az alvinci református templom eredeti szépségében. Kevés dél-erdélyi templomot sikerül megmenteni
Fotó: Demján László
A Dél-Erdélyben nagy területen pusztuló épített magyar örökség sorában vannak szerencsés kivételek is. Az Erdélyi Napló a legfrissebb számában az alvinci református és a római katolikus templomot mutatja be, amelyeket sikerült megmenteni.
2020. október 01., 11:122020. október 01., 11:12
Alvincet a szászok alapították: a 13. századtól a marosi sóút átkelőhelye. A szerzetesek 1300-ban építettek itt templomot, a település 1370-ben kapott vásártartási jogot. A 15. század derekától egy évszázadon át a Királyföldhöz tartozott. A török betörések és a pestisjárvány miatt meggyérült szász lakossága mellé idővel magyarok és katolikus délszlávok is betelepültek. Mohács után Fehér, majd Alsófehér vármegyéhez tartozott. 1546- ban uradalmával együtt Fráter György szerezte meg, akit később kastélyában meggyilkoltak. Alvinc szász polgárai részben a Királyföld városaiba költöztek, részben református hitre tértek. 1590 körül utolsó szász papja is elhagyta, templomát a reformátusok kapták meg. 1601-ben papját, Kecskeméti Búzás Balázst választották erdélyi püspökké, a következő egy évben itt működött a püspökség székhelye is.
A római katolikus kolostorház folyosója felújítás után. Az épület az alvinci születésű Pongrácz István nevét viseli
Fotó: Demján László
A Maros alacsony fekvésű kiöntési medrében a folyótól néhány száz méterre ovális körítőfalak közepén áll a református templom. A falaknak nemigen volt védelmi jelentőségük. A település a Maros túlsó oldalán magasabb helyen fekszik. Jelen állapotában a templom egyetlen hosszú tömeg, az elpusztult oldalhajókat az oldalfalban kirajzolódó befalazott csúcsívek és néhány falmaradvány jelzi. A teljes cikket az Erdélyi Napló legfrissebb számában olvashatják el.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!