A notórius esetet nem fényképezte le Márton Zsigmond, a szálloda akkori igazgatója, de nagyon sok más dolgot szerencsére igen, s az utókor még nagyobb szerencséjére fényképeiből néhány hete egy igényes kivitelezésű könyvben több mint kétszáz jelent meg.
Három idős úr ül az egyik csíkszeredai vendéglő teraszán, mesélnek és kacagnak, régi emlékeket idéznek fel. Osztálytársak, később kollégák is voltak, mintegy hetven éve ismerik egymást, és ha tehetik, évente összeülnek. Különleges osztálytalálkozón vettünk részt.
A Dél-Erdélyben nagy területen pusztuló épített magyar örökség sorában vannak szerencsés kivételek is. Az Erdélyi Napló legfrissebb számában az alvinci református és a római katolikus templomot ismerhetik meg, amelyeket sikerült megmenteni.
Márton Áron püspök példamutató élete jórészt Csíkszéken, Kolozsváron, valamint Gyulafehérváron zajlott, de egy olyan kisvároshoz is sok ponton kapcsolódott, mint Székelyudvarhely. Halálának negyvenedik évfordulójához közeledvén arra teszünk kísérletet, hogy életének ezt a szegmensét bemutassuk.
Tíz évvel ezelőtt nem a láthatatlan vírus, hanem egy nagyon is tapintható természeti katasztrófa-sorozat okozott riadalmat és tetemes kárt Székelyföld-szerte. Mozgóképes visszatekintő a Székelyhon videós archívumából.
Tudják mi az „egresi boszorka” története, egyáltalán hogyan kell elképzelni azt az apátságot, ahol a legnagyobb magyar királyt és második feleségét nyugalomra helyezték? Mit lehet tudni az elhunytak mellett található ékszerekről? A Temes megyei Egresen zajló régészeti ásatások kulisszái mögé tekinthetünk be.
Méltán nevezhetjük nagy székely írónak a kilencven évvel ezelőtt Homoródalmáson született Szabó Gyulát: fél évszázadon át alkotott, súlyos és ma is elgondolkodtató műveket, kordokumentumokat hagyva az utókorra. Épp kilencven éve született.
Majdnem egyórás dokumentumfilmet készítettek a Magyar Autonóm Tartományról a székelyudvarhelyi Fecső Zoltán szerkesztő és munkatársai. A Székelyföldi Stúdió filmjéből az is kiderül, hogy az ország román lakossága miért ódzkodik annyira az autonómiának még a gondolatától is.
Mikor köteles a feleség együtt lakni anyósával? Ez a kérdés vetődött fel többek között a Hétfői Székely Nép szeptemberi 7-i számában 1942-ben. A Székelyhon napilap hétfői számának Sajtóhistorikum oldalán a választ is megtalálják a kérdésre.
Nem volt éppen könnyű az élet a nyolcvanas évek kommunista lakótelepén, de Böjthe Pál semmivel nem cserélné el a csíkszeredai Tudor-negyedben töltött gyerekkorát. Olyannyira megmaradt benne az a korszak, hogy még egy könyv megírására is serkentette: ez a Ködbenjáró.
1900. augusztus 21-én született Papp-Zakor Endre, akiben a székelyudvarhelyi labdarúgás egyik megalapítóját, ősatyját tisztelhetjük. Több mint fél évszázadon át játékosként és edzőként is meghatározó szerepe volt a kisváros futballjában, keze alól jelentős karriert befutott játékosok kerültek ki.
Kell hozzá recept, minőségi alapanyag, és nem utolsósorban a szeretet – ettől lesz ellenállhatatlanul finom a dorongos sütemény.
A mintegy fél évezrede épült alvinci Martinuzzi-kastély az egymást követő tulajdonosok közömbössége miatt hamar romlásnak indult. Az utolsó kegyelemdöfést a kommunista államosítás adta az egykoron Bethlen Gábor által átépített műemléképületnek.
Harminc éve játszották az olaszországi futball-világbajnokságot, minden idők legjobb román válogatottja ekkor már megmutatta oroszlánkörmeit. Hagiék négy meccset játszottak a vébén, a csoportból való kijutás után egy tizenegyespárbajban buktak el az írek ellen.
A Bethlenszentmiklóson fekvő Bethlen-kastély az erdélyi késő reneszánsz építészet legszebb alkotása. Az 1668–1699 között épült kastély az 1948-as államosítást követően került egy állami mezőgazdasági vállalat használatába, napjainkban pedig bántóan elhanyagolt állapotban van.
Ötven éve, 1970 nyarán zajlott le az a labdarúgó-világbajnokság, amelyen Románia első aranycsapata három mérkőzést játszott.
Négyen a közös halálban, Élve – eltemetve, A feltámadott halott, Aki kifizeti saját halotti torát – csak néhány cím a Székelyhon napilap Látótér mellékletének Sajtóhistorikum rovatából. Különös halálesetek, rendhagyó halotti torok régi idők napilapjaiból.
A Szoborhelynek is csúfolt Székelyudvarhelyen hogyan dőltek és állítódtak fel, illetve vissza a szobrok, ahogy a rendszerek jöttek és mentek? Kultúrtörténeti utazás a múltban és jelenben – avagy a nagy „Szoborhely-sztori”.
Csupán pár évig tartott a Székelyudvarhelyi Autosport férfi kézilabdacsapatának tündöklése a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején, de rövid idő hatása talán a mai napig érezhető.