
A szultán háreme az isztambuli Topkapi palotában
Fotó: Forrás: wikipédia
Reményi Ede hegedűművészt a világhír juttatta be egy konstantinápolyi hárembe – olvasható a Veszprémi Független Hírlap 1891. március 14-ei lapszámában. A Székelyhon napilap Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovatába ezúttal is érdekes tematikájú cikkeket válogattak be a korabeli sajtóból.
2021. január 25., 13:212021. január 25., 13:21
Konstantinápolyi emlékeim címmel közölt a Veszprémi Független Hírlapban több mint száz esztendővel ezelőtt Reményi Ede hegedűművész. A jelzett cikkben azt meséli el, hogyan juthatott be a szultán háremébe.
A hárembe a nő atyja eljöhet látogatóba, de csak a férj és a nő közös megegyezésével. A nő férfi testvérei ritkán látják férjes nőtestvéreiket, az idegen pedig soha. A nő ép annyira nő Törökországban, mint bárhol másutt. Szende, jó, kedves, mikor kell s főleg a mikor akar, azonban kedvtelen, furfangos, grimace-t vágó s főleg ezermester akkor, mikor neki bármely czél elérésére arra bizonyos női ezermesterségre van szüksége.
A Csíki Lapok 1917. szeptember 8-án arról számolt be, hogy a király, IV. Károly Budapestre költözik. „A budai várpalotában már hosszú hetek óta serény munka folyt, hogy az udvart, amely az ősszel néhány hónapi tartózkodásra Budapestre költözködik, fejedelmi pompa és kényelem fogadja.”
És hogy ki volt az, aki 1917-ben 34 millió korona évi adót kellett fizessen, és milyen vásári csalásra kell odafigyelniük a székelyudvarhelyieknek, és miként lőttek le egy kovásznai telekkönyvvezetőt, megtudhatják a Látótér január 25-ei lapszámából.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!