
A szultán háreme az isztambuli Topkapi palotában
Fotó: Forrás: wikipédia
Reményi Ede hegedűművészt a világhír juttatta be egy konstantinápolyi hárembe – olvasható a Veszprémi Független Hírlap 1891. március 14-ei lapszámában. A Székelyhon napilap Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovatába ezúttal is érdekes tematikájú cikkeket válogattak be a korabeli sajtóból.
2021. január 25., 13:212021. január 25., 13:21
Konstantinápolyi emlékeim címmel közölt a Veszprémi Független Hírlapban több mint száz esztendővel ezelőtt Reményi Ede hegedűművész. A jelzett cikkben azt meséli el, hogyan juthatott be a szultán háremébe.
A hárembe a nő atyja eljöhet látogatóba, de csak a férj és a nő közös megegyezésével. A nő férfi testvérei ritkán látják férjes nőtestvéreiket, az idegen pedig soha. A nő ép annyira nő Törökországban, mint bárhol másutt. Szende, jó, kedves, mikor kell s főleg a mikor akar, azonban kedvtelen, furfangos, grimace-t vágó s főleg ezermester akkor, mikor neki bármely czél elérésére arra bizonyos női ezermesterségre van szüksége.
A Csíki Lapok 1917. szeptember 8-án arról számolt be, hogy a király, IV. Károly Budapestre költözik. „A budai várpalotában már hosszú hetek óta serény munka folyt, hogy az udvart, amely az ősszel néhány hónapi tartózkodásra Budapestre költözködik, fejedelmi pompa és kényelem fogadja.”
És hogy ki volt az, aki 1917-ben 34 millió korona évi adót kellett fizessen, és milyen vásári csalásra kell odafigyelniük a székelyudvarhelyieknek, és miként lőttek le egy kovásznai telekkönyvvezetőt, megtudhatják a Látótér január 25-ei lapszámából.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!