
A szultán háreme az isztambuli Topkapi palotában
Fotó: Forrás: wikipédia
Reményi Ede hegedűművészt a világhír juttatta be egy konstantinápolyi hárembe – olvasható a Veszprémi Független Hírlap 1891. március 14-ei lapszámában. A Székelyhon napilap Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovatába ezúttal is érdekes tematikájú cikkeket válogattak be a korabeli sajtóból.
2021. január 25., 13:212021. január 25., 13:21
Konstantinápolyi emlékeim címmel közölt a Veszprémi Független Hírlapban több mint száz esztendővel ezelőtt Reményi Ede hegedűművész. A jelzett cikkben azt meséli el, hogyan juthatott be a szultán háremébe.
A hárembe a nő atyja eljöhet látogatóba, de csak a férj és a nő közös megegyezésével. A nő férfi testvérei ritkán látják férjes nőtestvéreiket, az idegen pedig soha. A nő ép annyira nő Törökországban, mint bárhol másutt. Szende, jó, kedves, mikor kell s főleg a mikor akar, azonban kedvtelen, furfangos, grimace-t vágó s főleg ezermester akkor, mikor neki bármely czél elérésére arra bizonyos női ezermesterségre van szüksége.
A Csíki Lapok 1917. szeptember 8-án arról számolt be, hogy a király, IV. Károly Budapestre költözik. „A budai várpalotában már hosszú hetek óta serény munka folyt, hogy az udvart, amely az ősszel néhány hónapi tartózkodásra Budapestre költözködik, fejedelmi pompa és kényelem fogadja.”
És hogy ki volt az, aki 1917-ben 34 millió korona évi adót kellett fizessen, és milyen vásári csalásra kell odafigyelniük a székelyudvarhelyieknek, és miként lőttek le egy kovásznai telekkönyvvezetőt, megtudhatják a Látótér január 25-ei lapszámából.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!