
A szamosújvári várban két és fél évszázada börtön működik
Fotó: Demján László
Nevét a város a Martinuzzi Fráter György által 1540 körül építtetett várkastélyról kapta. A rómaiak idejében a mai kisváros déli bejáratánál castrum állt. A település helyén a középkorban Gerla falu házai álltak, amelynek emlékét a város mai román neve őrzi. Híres várában 1786-tól börtön üzemel. Az Erdélyi Napló legfrissebb száma Szamosújvárra kalauzolja el olvasóit.
2021. január 21., 11:102021. január 21., 11:10
A település első okleveles említése 1291-ben történik Gerlahidaként. Alapítója valószínűleg az Ábránfy nemzetségből származó, 1264-ból ismert Gerla lehetett, akinek Békés megyében, Békéscsabától keletre a ma is meglévő Gerla nevű falu volt az egyik birtoka.
Bálványos tartozékaként Gerla 1406-ban került Szántai Laczk Jakab erdélyi vajda kezébe. Kiss Gábor, az Erdélyi várak, várkastélyok című munkájában arról ír, hogy a Lackfiak kihaltával 1456-ban Gerla a Bánffyaké lett, de mint per alatti birtokot, Mátyás király Vingráti Geréb Jánosnak adományozta. 1463- ban azonban ismét a Bánffyak birtokába kerül. Miután Bánffy László és Zsigmond részt vett az 1467-es Veres Benedek-féle királyellenes lázadásban, birtokaitól megfosztották, és azokat a király Váradi János váradi püspöknek adományozta.
Szamosújvári várrészlet a 20. század elejéről
Fotó: Archív
A 16. század elején rommá lett vár helyén 1540 előtt Szapolyai János király parancsára megkezdték Újbálványos várának felépítését a Bács megyéből származó Bánk Pál királyi várnagy vezetésével. Az építkezést Martinuzzi György folytatta és fejezte be 1542-ben Domenico de Bologna tervei alapján. A teljes cikket az Erdélyi Napló legfrissebb számában olvashatják el.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!