
A szamosújvári várban két és fél évszázada börtön működik
Fotó: Demján László
Nevét a város a Martinuzzi Fráter György által 1540 körül építtetett várkastélyról kapta. A rómaiak idejében a mai kisváros déli bejáratánál castrum állt. A település helyén a középkorban Gerla falu házai álltak, amelynek emlékét a város mai román neve őrzi. Híres várában 1786-tól börtön üzemel. Az Erdélyi Napló legfrissebb száma Szamosújvárra kalauzolja el olvasóit.
2021. január 21., 11:102021. január 21., 11:10
A település első okleveles említése 1291-ben történik Gerlahidaként. Alapítója valószínűleg az Ábránfy nemzetségből származó, 1264-ból ismert Gerla lehetett, akinek Békés megyében, Békéscsabától keletre a ma is meglévő Gerla nevű falu volt az egyik birtoka.
Bálványos tartozékaként Gerla 1406-ban került Szántai Laczk Jakab erdélyi vajda kezébe. Kiss Gábor, az Erdélyi várak, várkastélyok című munkájában arról ír, hogy a Lackfiak kihaltával 1456-ban Gerla a Bánffyaké lett, de mint per alatti birtokot, Mátyás király Vingráti Geréb Jánosnak adományozta. 1463- ban azonban ismét a Bánffyak birtokába kerül. Miután Bánffy László és Zsigmond részt vett az 1467-es Veres Benedek-féle királyellenes lázadásban, birtokaitól megfosztották, és azokat a király Váradi János váradi püspöknek adományozta.
Szamosújvári várrészlet a 20. század elejéről
Fotó: Archív
A 16. század elején rommá lett vár helyén 1540 előtt Szapolyai János király parancsára megkezdték Újbálványos várának felépítését a Bács megyéből származó Bánk Pál királyi várnagy vezetésével. Az építkezést Martinuzzi György folytatta és fejezte be 1542-ben Domenico de Bologna tervei alapján. A teljes cikket az Erdélyi Napló legfrissebb számában olvashatják el.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
szóljon hozzá!