
Régi bazárvásár a főtéren
Fotó: A szerzők gyűjtése
Cserey Zoltán és József Álmos helytörténészek akár életműnek is beillő munkára vállalkoztak a Sepsiszentgyörgy képes története megírásával. A közel 750 oldalt számoló könyvben több mint 1500 fotó vált elérhetővé, emellett alaposan dokumentálták a város alapítását, annak fejlődését. A könyvről az Előretolt Helyőrség decemberi lapszámában jelent meg recenzió.
2020. december 14., 12:162020. december 14., 12:16
Cserey és József előtt Sepsiszentgyörgy történetét Csíkmadarasi Bogáts Dénes (1882-1949) írta meg, ami önmagában is nagy munka volt, hiszen a város levéltárát két alkalommal is elpusztították, először az 1658. évi tatárjárás, másodszor 1849-ben az orosz megszállás alatt.
A jelen, immár harmadik kiadást megérő mű első változata 1999-ben, a második kiadás 2012-ben látott napvilágot, a mostani, melyet a Gutenberg Kiadó gondozott, 2020-ban jelent meg.
e sorok írója meg a bőség zavarával küszködik, tanácstalan, hogy miről szóljon, és miről ne, akkora mennyiségű anyagot kell(ene) bemutatnia” – írja a kötetről Miklóssi Szabó István.
Mint kiderül, a könyv alapvetően két nagy fejezetre tagolódik. Első részét, a Fejezetek Sepsiszentgyörgy első világháború befejezéséig terjedő történetéhez Cserey Zoltán jegyzi. Ezt nevezhetjük a szövegrésznek, melyben alapos leírást kapunk a város születéséről és a fejlődése körüli bonyodalmakról.
A főtér (Szabadság-tér) a parkosítás előtt
Fotó: A szerzők gyűjtése
A könyv következő fejezete József Álmos munkájának eredménye. Címe: Várostörténeti séták. Több száz oldalon át nyerhetünk betekintést a város fejlődésébe.
Minderről bővebben az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális folyóiratban olvashatnak.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
szóljon hozzá!