
Régi bazárvásár a főtéren
Fotó: A szerzők gyűjtése
Cserey Zoltán és József Álmos helytörténészek akár életműnek is beillő munkára vállalkoztak a Sepsiszentgyörgy képes története megírásával. A közel 750 oldalt számoló könyvben több mint 1500 fotó vált elérhetővé, emellett alaposan dokumentálták a város alapítását, annak fejlődését. A könyvről az Előretolt Helyőrség decemberi lapszámában jelent meg recenzió.
2020. december 14., 12:162020. december 14., 12:16
Cserey és József előtt Sepsiszentgyörgy történetét Csíkmadarasi Bogáts Dénes (1882-1949) írta meg, ami önmagában is nagy munka volt, hiszen a város levéltárát két alkalommal is elpusztították, először az 1658. évi tatárjárás, másodszor 1849-ben az orosz megszállás alatt.
A jelen, immár harmadik kiadást megérő mű első változata 1999-ben, a második kiadás 2012-ben látott napvilágot, a mostani, melyet a Gutenberg Kiadó gondozott, 2020-ban jelent meg.
e sorok írója meg a bőség zavarával küszködik, tanácstalan, hogy miről szóljon, és miről ne, akkora mennyiségű anyagot kell(ene) bemutatnia” – írja a kötetről Miklóssi Szabó István.
Mint kiderül, a könyv alapvetően két nagy fejezetre tagolódik. Első részét, a Fejezetek Sepsiszentgyörgy első világháború befejezéséig terjedő történetéhez Cserey Zoltán jegyzi. Ezt nevezhetjük a szövegrésznek, melyben alapos leírást kapunk a város születéséről és a fejlődése körüli bonyodalmakról.
A főtér (Szabadság-tér) a parkosítás előtt
Fotó: A szerzők gyűjtése
A könyv következő fejezete József Álmos munkájának eredménye. Címe: Várostörténeti séták. Több száz oldalon át nyerhetünk betekintést a város fejlődésébe.
Minderről bővebben az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális folyóiratban olvashatnak.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!