
Régi bazárvásár a főtéren
Fotó: A szerzők gyűjtése
Cserey Zoltán és József Álmos helytörténészek akár életműnek is beillő munkára vállalkoztak a Sepsiszentgyörgy képes története megírásával. A közel 750 oldalt számoló könyvben több mint 1500 fotó vált elérhetővé, emellett alaposan dokumentálták a város alapítását, annak fejlődését. A könyvről az Előretolt Helyőrség decemberi lapszámában jelent meg recenzió.
2020. december 14., 12:162020. december 14., 12:16
Cserey és József előtt Sepsiszentgyörgy történetét Csíkmadarasi Bogáts Dénes (1882-1949) írta meg, ami önmagában is nagy munka volt, hiszen a város levéltárát két alkalommal is elpusztították, először az 1658. évi tatárjárás, másodszor 1849-ben az orosz megszállás alatt.
A jelen, immár harmadik kiadást megérő mű első változata 1999-ben, a második kiadás 2012-ben látott napvilágot, a mostani, melyet a Gutenberg Kiadó gondozott, 2020-ban jelent meg.
e sorok írója meg a bőség zavarával küszködik, tanácstalan, hogy miről szóljon, és miről ne, akkora mennyiségű anyagot kell(ene) bemutatnia” – írja a kötetről Miklóssi Szabó István.
Mint kiderül, a könyv alapvetően két nagy fejezetre tagolódik. Első részét, a Fejezetek Sepsiszentgyörgy első világháború befejezéséig terjedő történetéhez Cserey Zoltán jegyzi. Ezt nevezhetjük a szövegrésznek, melyben alapos leírást kapunk a város születéséről és a fejlődése körüli bonyodalmakról.
A főtér (Szabadság-tér) a parkosítás előtt
Fotó: A szerzők gyűjtése
A könyv következő fejezete József Álmos munkájának eredménye. Címe: Várostörténeti séták. Több száz oldalon át nyerhetünk betekintést a város fejlődésébe.
Minderről bővebben az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális folyóiratban olvashatnak.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!