
Féder László és családja emlékére állított botlatókő a Sugás áruház előtt. Az apa munkaszolgálaton halt meg, az anya – keresztény lévén – itthon maradt, a három kisfiú Auschwitzban halt meg
Fotó: Tuchiluș Alex
Az egykori sepsiszentgyörgyi zsidó közösségről és annak emlékezetéről beszéltek kedden este a Bod Péter Megyei Könyvtár előadótermében. A holokauszt óta alig esik szó róluk, pedig emlékezni számunkra is fontos.
2026. február 04., 20:172026. február 04., 20:17
2026. február 05., 09:382026. február 05., 09:38
Az emlékezés kezdeményezője ezúttal egy magyarországi kutatócsoport volt, amely több éve és több országban (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Szerbia) vizsgálta azt, hogy 80 évvel a holokauszt után miként emlékeznek – emlékeznek-e egyáltalán – a zsidókra, a zsidó közösségre, a deportálásokra a ma élő emberek, az érintettek generációja és a fiatalok.
Végül arra az eredményre jutottak, hogy ez
Pedig, ha nem beszélünk róla, ott fog élni köztünk és szétmarja a társadalmunkat, vélekedett Papp Richárd kulturális antropológus, az ELTE Transzgenerációs Holokausztemlékezet Kutatócsoportjának vezetője.
A kutatócsoport idén Erdélyre, ezen belül legelőször Sepsiszentgyörgyre is kiterjesztette a kutatást. Fontos társadalmi célt is szolgálnak: meg kell születnie egy párbeszédnek a holokauszt-emlékezetről – és a felejtésről is. Ha kicsiben (a fókuszcsoportban) lehet, akkor nagyban is lehet. Mert ma is szembe lehet fordítani társadalmi csoportokat, ha nem ismerik egymást a közösségek, az emberek – hangsúlyozta az előadó.
Papp Richárd kulturális antropológus a holokauszt és a zsidóság emlékezetére vonatkozó többéves kutatását idén Erdélyre is kiterjesztette. Még visszatér
Fotó: Tuchiluș Alex
Papp Richárd után munkatársa, Joób Rhodé felkérésére olyan sepsiszentgyörgyi személyiségek szólaltak fel, akik tettek valamit azért, hogy a zsidóság emlékezete ne vesszen ki a köztudatból. József Álmos helytörténész előadásából megtudhattuk, a zsidók II. Rákóczi György idején jelentek meg Erdélyben.
a holokauszt és az 1960-as évekbeli kitelepedések után viszont százan sem maradtak. Sepsiszentgyörgyön kezdetben ellenszenvvel fogadták őket, mert a székely kereskedők féltek a konkurenciától. Az biztos, hogy a város gazdasági életében jelentős szerepet játszottak a zsidók, malmot, könyvesüzletet, szeszgyárat, nyomdát, szövőgyárat, benzinkutat tartottak fenn, borvizet, „gyarmatárut” (kávét, teát, fűszereket), divatárut forgalmaztak.
A dokumentumokból kirajzolódik a Kupferstich, Goldstein, Neumann, Schwarz, Liszer, Berkovics, Berger, Montag családok szerepe, olykor több nemzedéken át.
József Álmos a sepsiszentgyörgyi zsidókról fellelhető, viszonylag kevés dokumentumot mutatta be
Fotó: Tuchiluș Alex
A sepsiszentgyörgyi zsidók történetének kutatásában alapmű Féder Zoltán Zsidók Háromszéken című műve, az író ma Izraelben él. Az egykori agrármérnök az árkosi kastélyból lett agronómusház vezetője volt, de amikor munkáját tönkretették, azért, hogy a Szentkereszthy-kastélyt Ceaușescu rendelkezésére bocsássák, kitelepedett.
Ennek a műnek az olvasása ihlette meg Kiss Jenő volt könyvtárigazgatót, hogy a központban botlatókövek elhelyezésével tegye láthatóvá a múltat, mert van ugyan Sepsiszentgyörgyön egy zsidó temető, de igen félreeső helyen. A járdába ágyazott
akiknek vagyonára a helybeliek tették rá a kezüket. Erről azonban nem sok adat maradt fent.
A történelmünk közös, hangsúlyozta Kiss Jenő. Nem hízelgő a magyarságra nézve, hogy nem segítették a zsidókat megmenekülni a deportálásoktól.
– mondta a volt könyvtárigazgató.
Végül Herman Rosner, a sepsiszentgyörgyi zsidó hitközség vezetője, az új zsidó temetőben a koncentrációs táborok 52 gyermekáldozata emlékére kialakított emlékpark alapítója szólalt fel, akinek családja bukovinai eredetű, és az Antonescu-rezsim zsidóellenességét szenvedte meg.
Herman Rosner bukovinai zsidó családból származik, a szülők később Zabolán telepedtek le. A sepsiszentgyörgyi zsidóság emlékezetének elkötelezett őrzője
Fotó: Tuchiluș Alex
A család később a Mikes-birtokra került Zabolára, Herman Rosner pedig a Székely Mikó Kollégium román osztályában tanult, egy vegyes osztályban. Először az egykori gettó helyét jelölte meg emléktáblákkal, majd a Vojkán utcai temetőben emlékfalat létesített, szobrot állított a gyermekáldozatoknak, de
Ide többször is kiviszi az iskolásokat Sibianu Viktor történelem szakos tanfelügyelő, aki azt vallja, a gyermekeknek meg kell ismerni azt az anyagi és szellemi világot, amelyben élnek, de emlékezni is kell, mert a megmaradás kulcsa az emlékezés.
Kiss Jenő: emlékezni kell a történtekre, hogy soha többé ne történhessen meg. Ezért tetette le a városközpontban a botlatóköveket az önkormányzat támogatásával
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Szonda Szabolcs könyvtárigazgató köszöntötte a szép számban összegyűlt érdeklődőket
Fotó: Tuchiluș Alex
Tihanyi Faendrich Miksa szintén munkaszolgálatban halt meg, felesége, a brassói szász Schuster Dóra kislányaival együtt vállalta a deportálást. Nem tértek vissza
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Fotó: Tuchiluș Alex
Egy 35 éves férfi vesztette életét abban balesetben, amely csütörtök reggel történt a 12-es országúton, Málnás közelében. A balesetben egy teherautó és egy furgon ütközött.
Megkésve indult idén a Diakónia Alapítvány gyermekek délutáni oktatását és ebédeltetését biztosító programja, mert az alapítvány az év folyamán nem tudott elegendő pénzt összegyűjteni.
Tragikus baleset történt csütörtök reggel a 12-es országúton, Málnás bejáratánál: egy teherautó és egy haszongépjármű ütközött össze. A balesetben egy személy életét vesztette, egy másik pedig orvosi ellátásra szorul.
A 12. kiadásához érkező Székföldi Magyar Napok az elmúlt években a térség magyar közösségi életének fontos eseményévé vált. Célja kulturális programok révén erősíteni a helyi közösségek kapcsolatait és lehetőséget teremteni az együttlétre.
Átvette a Székely Nemzeti Múzeum vezetését Kinda István, miután Vargha Mihály nyugdíjba vonult. A Kovászna megyei tanács kihelyezett ülésén új tanácsos is esküt tett: Jakab Irén Jakab István Barna helyére került a testületbe.
A magyartalanítás elmúlt száz évének módszereit és a magyar közösségeket ért megaláztatásokat járja körül a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének hatodik könyve. A Tipróláncok című kötetet szerdán mutatják be Sepsiszentgyörgyön.
A TEGA Rt. több mint száz településen 500 tonna, azaz mintegy ötven teherautónyi hulladékot gyűjtöttek össze Háromszéken. A tavalyi évhez képest nőtt a leadott elektronikai eszközök és textíliák mennyisége, a lomoké viszont jelentősen csökkent.
A kommunizmus korszaka nem csak a történelmi múlt része, hiszen sokunk személyes életének meghatározó részét jelenti. A Vörös Csillag Múzeum látványtervezői erre is törekedtek: ne csak nézzük a múltidézést, legyünk részesei azoknak az időknek.
Hamisított termékek illegális forgalmazásával gyanúsított személyeket hallgatott ki szombaton a Kovászna megyei rendőrség.
Gyűjtést szervez a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház az ott született kisbabák számára, mert sok anya úgy érkezik a szülészetre, hogy még a legszükségesebb babaholmikat sem tudja magával hozni.
szóljon hozzá!