Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

16:32

Az RMDSZ szavazataival a Grindeanu-kormány gond nélkül megkapná a parlament bizalmát Craiova polgármestere szerint

16:22

Elfogadta a kormány Hargita megye címerét

16:02

A múlt fűszerezte jelen: Észak-Komárom ízei és kincsei nyomában

14:10

Három gólt kapott a Sepsi OSK az első bulgáriai felkészülési mérkőzésén

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Ittas szekérhajtó okozott balesetet Csíkszeredában, a maszkosok bevetésére is szükség volt – videóval

Bagossy-láz Udvarhelyen: akár 15 ezren is érkezhetnek, jelentős forgalomkorlátozásokra kell készülni

Román kézbe kerülhet a Székelyföldön is jelen levő hipermarket-hálózat

Villámáradásokkal járt a heves zápor Udvarhelyszéken

Nem medve, de vadállat miatt küldtek riasztást

Ittas szekérhajtó okozott balesetet Csíkszeredában, a maszkosok bevetésére is szükség volt – videóval

Magyar Péter: kezdeményezzük Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését

Tudtuk, csak nem sejtettük

Elismert magyar személyiség díszpolgárrá avatásába kötött bele a románok civil fóruma

Vakolatomlás: nem elégednek meg az elsődleges magyarázattal

A holokauszt helyi emlékezete Sepsiszentgyörgyön

Féder László és családja emlékére állított botlatókő a Sugás áruház előtt. Az apa munkaszolgálaton halt meg, az anya – keresztény lévén – itthon maradt, a három kisfiú Auschwitzban halt meg

Fotó: Tuchiluș Alex

Az egykori sepsiszentgyörgyi zsidó közösségről és annak emlékezetéről beszéltek kedden este a Bod Péter Megyei Könyvtár előadótermében. A holokauszt óta alig esik szó róluk, pedig emlékezni számunkra is fontos.

Bodor Tünde

2026. február 04., 20:172026. február 04., 20:17

2026. február 05., 09:382026. február 05., 09:38

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Az emlékezés kezdeményezője ezúttal egy magyarországi kutatócsoport volt, amely több éve és több országban (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Szerbia) vizsgálta azt, hogy 80 évvel a holokauszt után miként emlékeznek – emlékeznek-e egyáltalán – a zsidókra, a zsidó közösségre, a deportálásokra a ma élő emberek, az érintettek generációja és a fiatalok.

Végül arra az eredményre jutottak, hogy ez

a téma tabu a magyarok között.

Pedig, ha nem beszélünk róla, ott fog élni köztünk és szétmarja a társadalmunkat, vélekedett Papp Richárd kulturális antropológus, az ELTE Transzgenerációs Holokausztemlékezet Kutatócsoportjának vezetője.

A kutatócsoport idén Erdélyre, ezen belül legelőször Sepsiszentgyörgyre is kiterjesztette a kutatást. Fontos társadalmi célt is szolgálnak: meg kell születnie egy párbeszédnek a holokauszt-emlékezetről – és a felejtésről is. Ha kicsiben (a fókuszcsoportban) lehet, akkor nagyban is lehet. Mert ma is szembe lehet fordítani társadalmi csoportokat, ha nem ismerik egymást a közösségek, az emberek – hangsúlyozta az előadó.

Papp Richárd kulturális antropológus a holokauszt és a zsidóság emlékezetére vonatkozó többéves kutatását idén Erdélyre is kiterjesztette. Még visszatér

Fotó: Tuchiluș Alex

Papp Richárd után munkatársa, Joób Rhodé felkérésére olyan sepsiszentgyörgyi személyiségek szólaltak fel, akik tettek valamit azért, hogy a zsidóság emlékezete ne vesszen ki a köztudatból. József Álmos helytörténész előadásából megtudhattuk, a zsidók II. Rákóczi György idején jelentek meg Erdélyben.

1941-ben 450 fős volt a közösség,

a holokauszt és az 1960-as évekbeli kitelepedések után viszont százan sem maradtak. Sepsiszentgyörgyön kezdetben ellenszenvvel fogadták őket, mert a székely kereskedők féltek a konkurenciától. Az biztos, hogy a város gazdasági életében jelentős szerepet játszottak a zsidók, malmot, könyvesüzletet, szeszgyárat, nyomdát, szövőgyárat, benzinkutat tartottak fenn, borvizet, „gyarmatárut” (kávét, teát, fűszereket), divatárut forgalmaztak.

A dokumentumokból kirajzolódik a Kupferstich, Goldstein, Neumann, Schwarz, Liszer, Berkovics, Berger, Montag családok szerepe, olykor több nemzedéken át.

József Álmos a sepsiszentgyörgyi zsidókról fellelhető, viszonylag kevés dokumentumot mutatta be

Fotó: Tuchiluș Alex

A sepsiszentgyörgyi zsidók történetének kutatásában alapmű Féder Zoltán Zsidók Háromszéken című műve, az író ma Izraelben él. Az egykori agrármérnök az árkosi kastélyból lett agronómusház vezetője volt, de amikor munkáját tönkretették, azért, hogy a Szentkereszthy-kastélyt Ceaușescu rendelkezésére bocsássák, kitelepedett.

Ennek a műnek az olvasása ihlette meg Kiss Jenő volt könyvtárigazgatót, hogy a központban botlatókövek elhelyezésével tegye láthatóvá a múltat, mert van ugyan Sepsiszentgyörgyön egy zsidó temető, de igen félreeső helyen. A járdába ágyazott

réztáblák emléket állítanak a deportált zsidóknak,

akiknek vagyonára a helybeliek tették rá a kezüket. Erről azonban nem sok adat maradt fent.

A történelmünk közös, hangsúlyozta Kiss Jenő. Nem hízelgő a magyarságra nézve, hogy nem segítették a zsidókat megmenekülni a deportálásoktól.

„Örököltük elődeink bűneit, hibáit is, ezzel szembe kell néznünk”

– mondta a volt könyvtárigazgató.

Végül Herman Rosner, a sepsiszentgyörgyi zsidó hitközség vezetője, az új zsidó temetőben a koncentrációs táborok 52 gyermekáldozata emlékére kialakított emlékpark alapítója szólalt fel, akinek családja bukovinai eredetű, és az Antonescu-rezsim zsidóellenességét szenvedte meg.

Herman Rosner bukovinai zsidó családból származik, a szülők később Zabolán telepedtek le. A sepsiszentgyörgyi zsidóság emlékezetének elkötelezett őrzője

Fotó: Tuchiluș Alex

A család később a Mikes-birtokra került Zabolára, Herman Rosner pedig a Székely Mikó Kollégium román osztályában tanult, egy vegyes osztályban. Először az egykori gettó helyét jelölte meg emléktáblákkal, majd a Vojkán utcai temetőben emlékfalat létesített, szobrot állított a gyermekáldozatoknak, de

52 gránitkő és 52 nyírfa is őrzi a gyermekek nevét.

Ide többször is kiviszi az iskolásokat Sibianu Viktor történelem szakos tanfelügyelő, aki azt vallja, a gyermekeknek meg kell ismerni azt az anyagi és szellemi világot, amelyben élnek, de emlékezni is kell, mert a megmaradás kulcsa az emlékezés.

Kiss Jenő: emlékezni kell a történtekre, hogy soha többé ne történhessen meg. Ezért tetette le a városközpontban a botlatóköveket az önkormányzat támogatásával

Fotó: Tuchiluș Alex

Szonda Szabolcs könyvtárigazgató köszöntötte a szép számban összegyűlt érdeklődőket

Fotó: Tuchiluș Alex

Tihanyi Faendrich Miksa szintén munkaszolgálatban halt meg, felesége, a brassói szász Schuster Dóra kislányaival együtt vállalta a deportálást. Nem tértek vissza

Fotó: Tuchiluș Alex