
A sorozat első kötete
Fotó: Veres Nándor
Hosszú órákat töltött levéltárak anyakönyveinek a böngészésével, régi újságokat, adatbázisokat, könyveket lapozott fel, hónapokon keresztül levelezett a jeles emberek leszármazottaival, plébánosokkal, levéltárosokkal, alcsíki temetőket keresett fel a szerző ahhoz, hogy összeálljon ez a hiánypótló adattár. Daczó Katalin azokról az alcsíkiakról állított össze kötetet, akik letettek valamit az asztalra.
2021. január 14., 18:312021. január 14., 18:31
Jeles alcsíkiak címmel jelent meg Daczó Katalin legújabb könyve az Alcsík Kistérség Fejlesztési Társulás égisze alatt. A kötet annak a kiadványsorozatnak az első része, amely azokat az alcsíki származású vagy Alcsíkon tevékenykedő személyiségeket sorakoztatja fel, akik az elmúlt bő másfél évszázadban valamilyen módon kiemelkedtek társaik közül, érdekes életpályát futottak be, fontos pozíciót töltöttek be, és akiknek a tevékenységére az utókornak is emlékeznie érdemes.
illetve a már meglévő adatokat egészíti ki az újonnan fellelt életrajzi adatokkal, adalékokkal. A könyvtáros-levéltárosi végzettséggel is rendelkező szerző régi álma egy kislexikon létrehozása, mintegy tizenöt évvel ezelőtt kezdeményezte is, hogy Csíkszeredában állítsanak össze egy csíki lexikont a jeles személyiségekről. Az akkor nem valósult meg, de Katalin folytatta a kutatásokat. A havonta megjelenő Szereda.ORIGO programmagazinban olvashatóak például az ő összeállításában a kiemelkedő csíki emberekhez kapcsolódó évfordulós visszaemlékezések. 2017-ben az Alcsík Kistérség Fejlesztési Társulás asztali naptárának anyagát szintén ő állította össze. Ekkor körvonalazódott az ötlet, hogy szülessen egy olyan könyvsorozat, amely az elmúlt kétszáz év jeles alcsíki személyiségeiről szóljon.
Daczó Katalin. A járványhelyzet is nehezítette a levéltárak kutatását
Fotó: Veres Nándor
„Több ezer név van az adatbázisomban, amelyet folyamatosan bővítek, kiegészítek. Rendszerint csak egy-egy évforduló vagy újságcikk kapcsán sikerül célzatosan utánanézni, utánaolvasni egy-egy személynek. Ezúttal, az életrajzi adattáron dolgozva, a munkát a levéltárban kezdtem: a kiválasztott jelesek születési és elhalálozási adatait kerestem ki az anyakönyvekből. Tehát, amennyiben lehetett, nem a különböző lexikonokban szereplő adatokat használtam, inkább visszamentem az elsődleges forráshoz. Arra kértem a leszármazottakat, hozzátartozókat is, hogy lehetőleg dokumentumokkal támasszák alá az általuk küldött információkat. Tehát ezzel kezdtem a kutatást, és így rajzolódtak ki az életutak” – magyarázta a munkamódszeréről Daczó Katalin.
„Szerencse, hogy az anyakönyveket már februárban megnéztem, ezekkel kapcsolatban a levéltárosok a későbbiekben is segítettek, de egyéb információkért már nem mehettem a levéltárba, mert zárva voltak. Ez elég nagy gondot okozott. Az is előfordult, hogy elakadtam: úgy tűnt, hogy az adott személy érdekes lehet, érdemes lenne arra, hogy szerepeljen az adattárban, de kutatás közben rájöttem, hogy nem találok hozzá elég fogódzót, információt. Ugyanakkor nagy segítségemre volt, az Arcanum Digitális Tudománytár, amelyben egyre több erdélyi sajtóterméket lehet tanulmányozni. Össze sem tudom számolni, hogy hány órát kutattam, amíg elkészült ilyen formában ez az adattár.”
Dénes Anna Szeréna szociális testvér (a kolozsvári Szociális Testvérek Társasága irattárának tulajdona)
Fotó: Forrás: Daczó Katalin
A sorozat első kötetében betűrendben A-tól a D-ig veszik számba az alcsíki kiemelkedő embereket. A szerző és Gergely András, a kistérségi társulás elnöke közösen döntötték el, hogy kik kerüljenek bele.
Fontosnak tartottam, hogy nők is legyenek benne, még ha nem is tettek le olyan nagy dolgokat az asztalra, mint mondjuk egy akadémikus. Számított, hogy különleges, érdekes, ne más lexikonokból összemásolt nevek legyenek. Azért, mert valaki nem került be a Romániai Magyar Irodalmi Lexikonba, mert az a kommunizmus idején jelent meg, a korszaknak megfelelő kritériumok alapján, nem jelenti azt, hogy esetleg nem volt jeles alkotó. A püspökök, vagy más egyházi méltóságok sem maradhattak ki. Sok szempont volt, amit egyeztetni kellett, és remélem, hogy sikerült egy érdekes válogatást nyújtanunk.”
Így is van olyan személyiség, akinek az életútja részben ködbe veszett. A Dobay testvérpárt említette, Olgát és Zelmát, akiknek a születési adatait a különböző források másként és másként jelölték meg.
Czáka Zoltán 1951-ben a Téli Főiskolai Világbajnokságon (néhai Czáka Zoltán tulajdona)
Fotó: Forrás: Daczó Katalin
„Rengeteg órát eltöltöttem azzal, hogy próbáljak leszármazottat találni, és gyakran a keresgélés hiábavaló volt. Dobay Zelmáék esetében kiderült, hogy egyenes ágú leszármazottjuk nincs, hagyaték sem volt, ezért az adatok hiányosak maradtak. Természetes, hogy minél jobban megismersz valakit, annál inkább kötődsz hozzá. Így lett egyik kedvencem Csűrös Lajos tengerészkapitány, akinek sikerült megtalálnom a leszármazottait, és ők aztán nagyon készségesek voltak, de nem volt könnyű az életútjának az összeállítása még így sem. Vagy Antal Béla csíkmenasági születésű színészt, operettrendezőt említeném, akinek az életútja Rajnai Editnek, az Országos Széchenyi Könyvtár szakkönyvtárosának közreműködésével rajzolódott ki – valamelyest. Mert 1945 után Antal Béla szó szerint eltűnt a színről, további adatokat nem találtunk róla.”
Antal Nusi és Antal Béla (A Színházi Élet 1932-es 51. számában)
Fotó: Forrás: Daczó Katalin
Daczó Katalin kiemelte, hogy amikor összeállt az anyag, az is kirajzolódott, hogy milyen sok meghurcolt, ártatlanul bebörtönzött személy van a jeles emberek között.
S noha a kötet elsősorban az ő munkáját dicséri, többen is segítségére voltak, hogy a könyv megszülethessen. „Bicsok Zoltán a csíkszeredai levéltárból, Vass Csongor a Gyulafehérvári Főegyházmegyei levéltárból, Gergely András volt polgármester, Ferencz Angéla, a HMKK igazgatója, és Kőrössy Erika, aki nem csak korrektúrázta, hanem olvasószerkesztette is a könyvet, és akivel folyamatosan tartottuk a kapcsolatot, és számos kérdést megbeszéltünk. De említeném Cseke Gábort is, aki szintén elolvasta már megjelenés előtt, és hasznos észrevételeivel hozzájárult, vagy Nagy József történészt, aki a katonatisztekről szóló anyagokat átnézte” – sorolt fel néhány személyt Daczó Katalin a majd ötven segítőtársból, akik a kötetben név szerint is szerepelnek. Úgy véli, a könyv egyik hiányossága ugyanakkor, hogy nincs minden személynél méltatás vagy az adott jeles ember életútjának az értékelése, de a sokszínű, számos foglalkozáshoz tartozó életutak értékelését egy személyben nem vállalhatta fel. „Ezért sem nevezhetem kislexikonnak e kötetet” – hangsúlyozta a szerző.
Daczó Katalin több évtizede foglalkozik jeles személyiségek életútjának kutatásával
Fotó: Veres Nándor
A könyv borítóját Szabó Zsolt tervezte. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával és a Hargita Megyei Kulturális Központ résztámogatásával az Alutus kiadónál napvilágot látott kiadvány az Alcsík Kistérség Társulat irodájában vásárolható meg, Csíkszentmártonon. A sorozat megálmodói úgy tervezik, hogy négy kötet fog napvilágot látni, reményeik szerint évente egy kiadvány. A következő kötetben az E-től a J betűig terjedő vezetéknevű jeles alcsíkiakat mutatják be.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
szóljon hozzá!