
A gyergyói örmény katolikus barokk temploma 1730–1734 között épült
Fotó: Demján László
Gyergyószentmiklós örménykatolikus temploma hamarosan régi pompájában fogadja a látogatókat, az örmény közösség egyik legrangosabb erdélyi templomát teljesen felújítják. Az Erdélyi Napló munkatársa ide látogatott el.
2020. december 31., 11:382020. december 31., 11:38
Gyergyószentmiklós az egykori Gyergyószék központja, Hargita megye harmadik legnépesebb városa, amely 1607-ben kapott vásártartási jogot kapott. A 19. századra a környék kereskedelmi központjává vált, a század hetvenes éveire megjelennek az első ipari létesítmények.
Kis közösségüknek kezdetben nem volt temploma, mert a korabeli törvények nem engedélyezték kőtemplom építését. Kérelmezéseik eredményeként később kijelölték azt a területet, amelyet Ferentzi György esperes az idegenek temetkezési helyén, 1637-ben alapított.
A templombelső teljesen megújult az elmúlt években
Fotó: Demján László
Mártonffy György erdélyi püspök jelenlétében 1717. április 6-án az örmények tulajdonába került az 1450-ben épült kis gótikus kápolna, amit több alkalommal is nagyobbítottak. A gyülekezet lélekszámának növekedése azonban nagyobb templom építését tette szükségessé. A mai örmény katolikus barokk templom 1730–1734 között épült az örmény közösség adományaiból, Theodorovics Simon kezdeményezésére.
Tornyát 1734-ben Lukács János építtette, a templom kapubástyákkal ellátott várfala 1748-ban készült. 1899-ben a műemléképületet felújították, belsejét barokk stílusú freskókkal díszítették. A mai épület megőrizte az 1450-ben emelt kőkápolna elemeit. A hajó nagyobbrészt a régi alapokon nyugszik, a szentély is őrzi a régi falakat.
Bővebben minderről az Erdélyi Napló december 31-ei lapszámában olvashatnak.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
szóljon hozzá!