
A gyergyói örmény katolikus barokk temploma 1730–1734 között épült
Fotó: Demján László
Gyergyószentmiklós örménykatolikus temploma hamarosan régi pompájában fogadja a látogatókat, az örmény közösség egyik legrangosabb erdélyi templomát teljesen felújítják. Az Erdélyi Napló munkatársa ide látogatott el.
2020. december 31., 11:382020. december 31., 11:38
Gyergyószentmiklós az egykori Gyergyószék központja, Hargita megye harmadik legnépesebb városa, amely 1607-ben kapott vásártartási jogot kapott. A 19. századra a környék kereskedelmi központjává vált, a század hetvenes éveire megjelennek az első ipari létesítmények.
Kis közösségüknek kezdetben nem volt temploma, mert a korabeli törvények nem engedélyezték kőtemplom építését. Kérelmezéseik eredményeként később kijelölték azt a területet, amelyet Ferentzi György esperes az idegenek temetkezési helyén, 1637-ben alapított.
A templombelső teljesen megújult az elmúlt években
Fotó: Demján László
Mártonffy György erdélyi püspök jelenlétében 1717. április 6-án az örmények tulajdonába került az 1450-ben épült kis gótikus kápolna, amit több alkalommal is nagyobbítottak. A gyülekezet lélekszámának növekedése azonban nagyobb templom építését tette szükségessé. A mai örmény katolikus barokk templom 1730–1734 között épült az örmény közösség adományaiból, Theodorovics Simon kezdeményezésére.
Tornyát 1734-ben Lukács János építtette, a templom kapubástyákkal ellátott várfala 1748-ban készült. 1899-ben a műemléképületet felújították, belsejét barokk stílusú freskókkal díszítették. A mai épület megőrizte az 1450-ben emelt kőkápolna elemeit. A hajó nagyobbrészt a régi alapokon nyugszik, a szentély is őrzi a régi falakat.
Bővebben minderről az Erdélyi Napló december 31-ei lapszámában olvashatnak.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!