
A gyergyói örmény katolikus barokk temploma 1730–1734 között épült
Fotó: Demján László
Gyergyószentmiklós örménykatolikus temploma hamarosan régi pompájában fogadja a látogatókat, az örmény közösség egyik legrangosabb erdélyi templomát teljesen felújítják. Az Erdélyi Napló munkatársa ide látogatott el.
2020. december 31., 11:382020. december 31., 11:38
Gyergyószentmiklós az egykori Gyergyószék központja, Hargita megye harmadik legnépesebb városa, amely 1607-ben kapott vásártartási jogot kapott. A 19. századra a környék kereskedelmi központjává vált, a század hetvenes éveire megjelennek az első ipari létesítmények.
Kis közösségüknek kezdetben nem volt temploma, mert a korabeli törvények nem engedélyezték kőtemplom építését. Kérelmezéseik eredményeként később kijelölték azt a területet, amelyet Ferentzi György esperes az idegenek temetkezési helyén, 1637-ben alapított.
A templombelső teljesen megújult az elmúlt években
Fotó: Demján László
Mártonffy György erdélyi püspök jelenlétében 1717. április 6-án az örmények tulajdonába került az 1450-ben épült kis gótikus kápolna, amit több alkalommal is nagyobbítottak. A gyülekezet lélekszámának növekedése azonban nagyobb templom építését tette szükségessé. A mai örmény katolikus barokk templom 1730–1734 között épült az örmény közösség adományaiból, Theodorovics Simon kezdeményezésére.
Tornyát 1734-ben Lukács János építtette, a templom kapubástyákkal ellátott várfala 1748-ban készült. 1899-ben a műemléképületet felújították, belsejét barokk stílusú freskókkal díszítették. A mai épület megőrizte az 1450-ben emelt kőkápolna elemeit. A hajó nagyobbrészt a régi alapokon nyugszik, a szentély is őrzi a régi falakat.
Bővebben minderről az Erdélyi Napló december 31-ei lapszámában olvashatnak.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!