
A pálya fekvése jól beazonosítható, a kerítésen túl, bal oldalt a szombatfalvi ortodox templom és a mai Tompa László iskola, jobb oldalt a Vánky-ház tornya látszik
Fotó: Katona Zoltán archívuma
Nem stadion, hanem közmunkával és elhivatottságból megépült sportpálya volt, amely mára már csak a régi fényképeken és az idősebbek emlékezetében él. A fakerítéses, falelátós labdarúgó- és kézilabdapálya ötven évig szolgálta a székelyudvarhelyi sportéletet, a hetvenes években területén épült fel a mai sportcsarnok. A Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport melléklete egy kis időutazásra invitálja olvasóit.
2020. december 08., 11:142020. december 08., 11:14
Kilencven éve épült fel, és majd fél évszázadig élt Székelyudvarhely „fakerítéses” sportpályája, amelynek történetét a korabeli sajtó, fényképek és visszaemlékezések segítségével eleveníthetjük fel. A kisváros területén az 1910-es és `20-as években több sportpálya is létesült, például a mai zöldségpiac helyén, a Nagy-Küküllő partján 1921 szeptemberétől működött az ún. baromvásártéri pálya (akkoriban azon a helyen tartották az állatvásárokat), illetve a Kollégium-kertben 1923. augusztus 6-án avatták fel a Hargita Testedző Egylet már nagyobb, jobb sztenderdnek megfelelő létesítményét.
Egy 1943-ban készült képközepén, a jegenyefák közötta Vánky-ház tornya látható,illetve a mai Tompa László iskolaés a mögötte álló ház
Fotó: Katona Zoltán archívuma
Azonban ez nem bizonyult tartósnak, a csapat vezetősége pedig azért (is) küzdött évekig, hogy a sétatér mellett, az ún. Pipáskertben egy új pályát építhessenek.
erről nemcsak a visszaemlékezésekből, hanem a város egyik hetilapjából, a Székely Közéletből is értesülhetünk. A Hargita alapvetően az értelmiségiek, kisiparosok csapata volt, 1928-ban pedig létrejött a „munkáscsapat”, az UMTE (Udvarhelyi Munkás Testedző Egylet) – utóbbi elnevezés annyira tetszett az 1945 után hatalomra került elvtársaknak, hogy még a hatvanas években is így hívták a focicsapatot.
A teljes cikket a Székelyhon napilap legfrissebb számában olvashatják el.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!