
Hévízi L. Tóth Anna unitárius papné öregkorában
Fotó: Ütő László tulajdona
Ha belelapozunk a Kisküküllő völgyében fekvő Dombó unitárius egyházközség jegyzőkönyveibe, a lelkészek sora között találjuk Ütő Lajost, aki 1866 és 1910 között mint a falu „építő papja” írta be nevét a hitközösség történetébe. 44 évi gazdag, példaértékű lelkészi szolgálatában nemcsak élettársa, hanem segítője és támasza is volt felesége, Hévízi L. Tóth Anna. Az Előretolt Helyőrség decemberi lapszámában az ő életéről, főleg megrázó gyerekkoráról olvashatnak, a saját visszaemlékezései alapján.
2020. december 14., 12:282020. december 14., 12:28
Ütő Lajost 1862. február 12-én, a papi szigorlat letételével egyházi hivatalra alkalmazhatónak nyilvánítottak, és kinevezést kapott a tordai algimnáziumba, ahol négy éven át latint tanított. Az itt eltöltött évek alatt ismerkedett meg Hévízi L. Tóth Annával, későbbi hitvesével, akinek emlékét őrzi még ma is a férj bibliájában lepréselt kisvirág. 1867. március 12-én esküdtek össze, és boldog házasságban éltek 60 éven át.
A kézirat első lapja
Fotó: Ütő László tulajdona
Hévízi L. Tóth Anna tízévesen élte át Abrudbányán az 1849. május 9-ei pogromot, melynek során 182 magyar unitárius lelte halálát (az egyház anyakönyve szerint). Az otthon levő családtagjait brutálisan legyilkolták, egyedül ő maradt életben.
Ezekben a szomorú években nem járt iskolába, sokat felejtett magyar nyelvi tudásából, bevallása szerint „jobban tudtam oláhul, mint magyarul”. Tordára költözésével megváltozott élete, egy igazi család tagjaként „újra boldog voltam”. 1929. december 15-én helyezték örök nyugalomra korán meghalt hat gyermeke és szeretett férje mellé a küküllödombói temetőben. Hosszú életét az övéiért, unitárius családokért, a magyar nemzetért aggódó, őszinte, tiszta szeretete töltötte ki.
Visszaemlékezéseiben az 1849-es abrudbányai vérengzésről, gyermek- és fiatalkoráról is részletesen ír. Lapozzák fel az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális lap legújabb lapszámát.
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
szóljon hozzá!