
Hévízi L. Tóth Anna unitárius papné öregkorában
Fotó: Ütő László tulajdona
Ha belelapozunk a Kisküküllő völgyében fekvő Dombó unitárius egyházközség jegyzőkönyveibe, a lelkészek sora között találjuk Ütő Lajost, aki 1866 és 1910 között mint a falu „építő papja” írta be nevét a hitközösség történetébe. 44 évi gazdag, példaértékű lelkészi szolgálatában nemcsak élettársa, hanem segítője és támasza is volt felesége, Hévízi L. Tóth Anna. Az Előretolt Helyőrség decemberi lapszámában az ő életéről, főleg megrázó gyerekkoráról olvashatnak, a saját visszaemlékezései alapján.
2020. december 14., 12:282020. december 14., 12:28
Ütő Lajost 1862. február 12-én, a papi szigorlat letételével egyházi hivatalra alkalmazhatónak nyilvánítottak, és kinevezést kapott a tordai algimnáziumba, ahol négy éven át latint tanított. Az itt eltöltött évek alatt ismerkedett meg Hévízi L. Tóth Annával, későbbi hitvesével, akinek emlékét őrzi még ma is a férj bibliájában lepréselt kisvirág. 1867. március 12-én esküdtek össze, és boldog házasságban éltek 60 éven át.
A kézirat első lapja
Fotó: Ütő László tulajdona
Hévízi L. Tóth Anna tízévesen élte át Abrudbányán az 1849. május 9-ei pogromot, melynek során 182 magyar unitárius lelte halálát (az egyház anyakönyve szerint). Az otthon levő családtagjait brutálisan legyilkolták, egyedül ő maradt életben.
Ezekben a szomorú években nem járt iskolába, sokat felejtett magyar nyelvi tudásából, bevallása szerint „jobban tudtam oláhul, mint magyarul”. Tordára költözésével megváltozott élete, egy igazi család tagjaként „újra boldog voltam”. 1929. december 15-én helyezték örök nyugalomra korán meghalt hat gyermeke és szeretett férje mellé a küküllödombói temetőben. Hosszú életét az övéiért, unitárius családokért, a magyar nemzetért aggódó, őszinte, tiszta szeretete töltötte ki.
Visszaemlékezéseiben az 1849-es abrudbányai vérengzésről, gyermek- és fiatalkoráról is részletesen ír. Lapozzák fel az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális lap legújabb lapszámát.
Ez a menü egyszerű, mégis változatos fogásokkal kíséri végig a napot – a reggelitől a vacsoráig. Olyan ételeket tartalmaz, amelyek gyorsan elkészíthetőek, mégis jól ötvözik a megszokott alapanyagokat egy kis frissességgel.
Korai reggelik, bográcsban rotyogó ebédek és strandos junk food: Kanabé Dávid mesélt a Csíkszentsimoni Ifjúsági Zenekar turnés étkezéseiről, ahol a túlélés, a csapatmunka és a Balaton ízei találkoznak.
Sokoldalú művész, művészetszervező, akinek az évek során a figyelme egyre inkább a lényegi kérdések felé fordult. A Jelenlét házigazdája, Túros Eszter művészettörténész vendége ezúttal Verebes György Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész.
Azok a jó mesék, amelyek megőriztek valamit aktualitásukból, tehát örökérvényű tanulságokkal bírnak – véli Dávid Péter rendező, akivel a bábszínház világnapja és Janikovszky Éva születésének centenáriuma apropóján beszélgettünk.
Az aranytej az utóbbi években kedvenccé vált az egészségtudatos konyhákban, hiszen ez a meleg, fűszeres ital számos jótékony hatással bír a szervezetre. Nevét élénksárga színéről kapta, amelyet a kurkuma ad neki.
Egy egyszerű, gyorsan elkészíthető paradicsomleves, melyet a levesbetét tesz különlegessé.
Nem így kezdődik egy kiállításmegnyitó. Egy mondattal azonban minden megváltozott: Halász Péter aznap reggel meghalt. Csíkszeredában az életmű bemutatása egy időben vált búcsúvá és végleges lezárássá. A kör bezárult.
A medvehagymaszezon érkezéséig érdemes megismerkednünk a kígyóhagymával. Ez az aromás fűszernövény sokféle étel különleges kiegészítője lehet. Az ibolyák sem csupán illatukkal hódítanak, virágaikból meglepően számtalan finomság készíthető.
Képesek vagyunk-e valóban meghallani egymást, mielőtt ítéletet mondunk? Ezt a kérdést állítja a középpontba a Csíki Játékszín legújabb előadása, a 12 dühös ember. A tizenkettők közül két szereplővel, Veress Alberttel és Kitay Leventtel beszélgettünk.
Egy klasszikus tapas receptjét mutatjuk, amely garantáltan feldobja a közösen töltött családi, baráti esték hangulatát.
szóljon hozzá!