
Hévízi L. Tóth Anna unitárius papné öregkorában
Fotó: Ütő László tulajdona
Ha belelapozunk a Kisküküllő völgyében fekvő Dombó unitárius egyházközség jegyzőkönyveibe, a lelkészek sora között találjuk Ütő Lajost, aki 1866 és 1910 között mint a falu „építő papja” írta be nevét a hitközösség történetébe. 44 évi gazdag, példaértékű lelkészi szolgálatában nemcsak élettársa, hanem segítője és támasza is volt felesége, Hévízi L. Tóth Anna. Az Előretolt Helyőrség decemberi lapszámában az ő életéről, főleg megrázó gyerekkoráról olvashatnak, a saját visszaemlékezései alapján.
2020. december 14., 12:282020. december 14., 12:28
Ütő Lajost 1862. február 12-én, a papi szigorlat letételével egyházi hivatalra alkalmazhatónak nyilvánítottak, és kinevezést kapott a tordai algimnáziumba, ahol négy éven át latint tanított. Az itt eltöltött évek alatt ismerkedett meg Hévízi L. Tóth Annával, későbbi hitvesével, akinek emlékét őrzi még ma is a férj bibliájában lepréselt kisvirág. 1867. március 12-én esküdtek össze, és boldog házasságban éltek 60 éven át.
A kézirat első lapja
Fotó: Ütő László tulajdona
Hévízi L. Tóth Anna tízévesen élte át Abrudbányán az 1849. május 9-ei pogromot, melynek során 182 magyar unitárius lelte halálát (az egyház anyakönyve szerint). Az otthon levő családtagjait brutálisan legyilkolták, egyedül ő maradt életben.
Ezekben a szomorú években nem járt iskolába, sokat felejtett magyar nyelvi tudásából, bevallása szerint „jobban tudtam oláhul, mint magyarul”. Tordára költözésével megváltozott élete, egy igazi család tagjaként „újra boldog voltam”. 1929. december 15-én helyezték örök nyugalomra korán meghalt hat gyermeke és szeretett férje mellé a küküllödombói temetőben. Hosszú életét az övéiért, unitárius családokért, a magyar nemzetért aggódó, őszinte, tiszta szeretete töltötte ki.
Visszaemlékezéseiben az 1849-es abrudbányai vérengzésről, gyermek- és fiatalkoráról is részletesen ír. Lapozzák fel az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális lap legújabb lapszámát.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!