
Korabeli képeslap
Fotó: Forrás: Kápolnási Zsolt Ferenc
Mi történt 1848 karácsonyán Kolozsváron? Milyen karácsonyi népszokásokról számoltak be 1906-ban? És milyen ajándékkal lepje meg egy előkelő nősember a nejét? Többek között ezeket is megtudhatják a Székelyhon napilap Látótér kiadványának Sajtóhistorikum rovatába beválogatott korabeli újságcikkekből.
2020. december 28., 13:582020. december 28., 13:58
2020. december 28., 14:062020. december 28., 14:06
„Lidércznyomáshoz hasonló módon nehezedik még a legszegényebbre is az az aggodalmas kérdés: mit vásárolok feleségemnek karácsonyra? (…) Egy órát? Ezt a múlt évben megkapta. Selymet egy ruhára? Igen, ha ízlését eltalálnám! Egy téli kalapot? Talán azért, hogy a szobaleánynak ajándékozza, mint két évvel ezelőtt? Egy ebédlő készletet? No, akkor az embernek nem volna más dolga, mint a pótlásokat előteremteni. (…)
– olvasható a Brassói Lapok 1899. december 20-ai lapszámában.
„Az Alföldön a karácsony este vacsora után a szoba négy szögletéből a szemetet összeseprik középre. Aztán a leány kiviszi a kapu elé, reá áll, hallgatózik, s amely oldalról először hall kutyaugatást, arra viszik férjhez.
– áll az Ellenzék 1906. december 15-ei számában.
1848. december 20-án Bem tábornok mindössze tízezer főnyi és 16 ágyúval felszerelt sereggel indult meg, három irányból megkezdte előrenyomulását Kolozsvár felé, majd karácsonyra el is foglalta. Dés-Szamosújvár-Kolozsvár lakossága örömmámorban úszott – erről írtak 2010. december 24-én a Magyar Hírlapban.
Minderről bővebben a Látótér december 28-ai lapszámában olvashatnak.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!