
A Székelyudvarhelyi Hargita labdarúgócsapata támogatóival és vezetőivel 1921. augusztus 6-án.
1900. augusztus 21-én született Papp-Zakor Endre, akiben a székelyudvarhelyi labdarúgás egyik megalapítóját, ősatyját tisztelhetjük. Több mint fél évszázadon át játékosként és edzőként is meghatározó szerepe volt a kisváros futballjában, keze alól jelentős karriert befutott játékosok kerültek ki. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében róla olvashatnak.
2020. szeptember 01., 11:222020. szeptember 01., 11:22
A rendelkezésünkre álló adatok szerint a századforduló évében született Papp-Zakor Endre tízéves volt, amikor Aradról egy úgynevezett „pattogó ballont” hozott, játszótársaival is ő ismertette meg a labdarúgás szabályait Székelyudvarhelyen. Néhány évvel később, az 1910-es években már léteztek iskolai csapatok a városban, ám sportklubról csak 1919 óta beszélhetünk: októberben alakult meg a Hargita Testedző Egylet.
Játékosként (középen) az 1931. június 29-én lezajlott Hargita – Budai 11 (2:6) barátságos mérkőzésen
A fiatal Endre jónevű, polgári kereskedőcsaládból származott, a labdarúgás mellett tornázott és vívást is tanult az iskolában – a katolikus gimnázium, a református kollégium és a főreáliskola tanulója is volt. Megjárta az első világháború frontját, majd 1920-ban megkezdte orvosi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen, és ekkor kezdődött ötéves magyarországi labdarúgó-karrierje is. Először a Szegedi Egyetemi Atlétikai Klub, a SZEAC középcsatára lett, ám a híres játékos és későbbi sportriporter, Pluhár István felfedezte, és Budapestre hívta.
A Papp-Zakor család sírhelye a katolikus temetőben
Papp-Zakor öt idényt játszott a Budapesti Egyetem, a BEAC színeiben az NB1-ben. Csapatával megfordult külföldön is, elmondása szerint egy alkalommal még a későbbi világbajnok, az argentin–olasz Raimundo Orsi is ellenfele volt. A teljes cikket a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében találják meg.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!