
A Székelyudvarhelyi Hargita labdarúgócsapata támogatóival és vezetőivel 1921. augusztus 6-án.
1900. augusztus 21-én született Papp-Zakor Endre, akiben a székelyudvarhelyi labdarúgás egyik megalapítóját, ősatyját tisztelhetjük. Több mint fél évszázadon át játékosként és edzőként is meghatározó szerepe volt a kisváros futballjában, keze alól jelentős karriert befutott játékosok kerültek ki. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében róla olvashatnak.
2020. szeptember 01., 11:222020. szeptember 01., 11:22
A rendelkezésünkre álló adatok szerint a századforduló évében született Papp-Zakor Endre tízéves volt, amikor Aradról egy úgynevezett „pattogó ballont” hozott, játszótársaival is ő ismertette meg a labdarúgás szabályait Székelyudvarhelyen. Néhány évvel később, az 1910-es években már léteztek iskolai csapatok a városban, ám sportklubról csak 1919 óta beszélhetünk: októberben alakult meg a Hargita Testedző Egylet.
Játékosként (középen) az 1931. június 29-én lezajlott Hargita – Budai 11 (2:6) barátságos mérkőzésen
A fiatal Endre jónevű, polgári kereskedőcsaládból származott, a labdarúgás mellett tornázott és vívást is tanult az iskolában – a katolikus gimnázium, a református kollégium és a főreáliskola tanulója is volt. Megjárta az első világháború frontját, majd 1920-ban megkezdte orvosi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen, és ekkor kezdődött ötéves magyarországi labdarúgó-karrierje is. Először a Szegedi Egyetemi Atlétikai Klub, a SZEAC középcsatára lett, ám a híres játékos és későbbi sportriporter, Pluhár István felfedezte, és Budapestre hívta.
A Papp-Zakor család sírhelye a katolikus temetőben
Papp-Zakor öt idényt játszott a Budapesti Egyetem, a BEAC színeiben az NB1-ben. Csapatával megfordult külföldön is, elmondása szerint egy alkalommal még a későbbi világbajnok, az argentin–olasz Raimundo Orsi is ellenfele volt. A teljes cikket a Székelyhon napilap Erdélyi Sport mellékletében találják meg.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
szóljon hozzá!