/ Rég+múlt

Idén lenne 85 éves a csíki hokis himnusz, a „Hajrá, fiúk, csíki gyerekek…” kezdetű hokiinduló zenéjének szerzője, Gál Árpád. Neki és az induló szövegírójának, Salló Istvánnak állít emléket a Székelyhon napilap Erdélyi Sport melléklete.

Majdnem egy évszázadig számítottak attrakciónak, aztán a rendszerváltás óta kikoptak a sportéletből. A Székelyhon Erdélyi Sport mellékletében a székelyudvarhelyi tornaünnepélyekre emlékeznek.

Ha egyebet nem is, de Szabó Dezső egyik ikonikus mondatát mindenki ismeri: „minden magyar felelős minden magyarért”. A fiatal Szabó Dezső 1909 őszén került a Székelyudvarhelyi Állami Főreáliskolába tanárnak, és ő volt az, aki először tartott Ady-estet a székelyföldi kisváros közönségének. Az Előretolt Helyőrség legfrissebb számában a 75 é

1989 karácsonyán magyarok és románok együtt döntötték meg a diktatúrát, 1990 márciusában viszont már egymás ellen harcoltak. Az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális lap Élő történetem rovata egész oldalt szentel a marosvásárhelyi márciusi eseményeknek.

Pontosan ma harminc éve, hogy megtörtént a rendszerváltás utáni első igazi rockkoncert Székelyudvarhelyen: 1990. március 5-én, hétfőn este a sportcsarnokban adott több mint két órás koncertet a Hobo Blues Band. Szubjektív visszaemlékezés az akkori időkre.

A fonók nosztalgikus hangulata az idős emberek számára ma is beszédtéma. Nemcsak az idős asszonyok mulatták így télen az időt, hanem a férfiemberek is megfogták a munka végét. Az Erdélyi Napló e heti számában a múlt századi fonók életét mutatják be.

A csíkszeredai József Attila Általános Iskola névadásának harmincéves évfordulóját ünnepelték március 2-án. Ebből az alkalomból egy kisfilm is készült, amely az iskola alapításának időszakát eleveníti fel iskolaalapító tanárok, diákok visszaemlékezésein keresztül.

Ferrara regényes történelmének épített, festett emlékei lépten-nyomon megállásra késztetik a látogatót – az olaszországi város méltán szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Költőnk, Janus Pannonius hét esztendőn át tanult itt. Az ő nyomába erednek az e heti Erdélyi Napló hasábjain.

Olyan szigorú szigorú világ volt Temesváron, hogy a kabátot sem lehetett levetni a vendéglőben – de egy ennél furcsább amerikai esetről is tudósít a Látótér február 24-i lapszámának Sajtóhistorikuma: egy halálra ítélt búcsúbulit tartott és csak utána indult a kötél általi „legrövidebb útra”.

Legismertebb versének megzenésített verzióját ünnepeinken énekeljük, szülővárosában rendszeresen megemlékeznek róla. Hamvai a székelyudvarhelyi református temetőben pihennek 1965 óta. A Székelyhon napilap pénteki Liget mellékletében Csanády Györgyre emlékezünk.

Rendalapítója halálának 750. évfordulója alkalmából esztergomi Boldog Özséb emlékének szenteli az idei évet a Magyar Pálos Rend. Ennek apropóján a pálos szerzetesrend történetéről kérdezték Darvas-Kozma József címzetes esperest a Székelyhon napilap februári Hit-vallás kiadványában.

A két világháború közötti időszakban igencsak népszerű volt a tenisz Székelyudvarhelyen, létezett teniszpálya, és a sétatéren, valamint a Kollégium-kertben gyakran rendeztek meccseket. A Székelyhon napilap Erdélyi Sport e heti mellékletében a székelyudvarhelyi teniszezés múltjába kalandoznak.

Egy méltatlanul elfelejtett világhírű sportolóra, a két nyári olimpián indult, az ötkarikás játékokon és Európa-bajnokságon egyaránt bronzérmes atlétára emlékeznek a Székelyhon napilap e heti Erdélyi Sport mellékletében.

Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész 1915-ben rajzolta meg az Osztrák-Magyar Monarchián belüli Magyar Királyság címerét és állampecsétjét. Róla olvashatnak a Székelyhon napilap kiadványaként is megjelenő Előretolt Helyőrség februári számában.