
Sebők (Ábrahám) Margit a román ifiválogatottal a dobogón (a dobogó legfelső fokán, balról a második)
Fotó: Katona Zoltán archívuma
Noha ma már bowlingban érnek el sikereket az udvarhelyiek és a II. Rákóczi Ferenc utcai pálya évek óta elhagyatottan áll, egykor Székelyudvarhely egyik legfontosabb sportágának számított a teke. Olyannyira, hogy a nyolcvanas években ifjúsági világbajnokot is adott a város, a női és férfi csapatok pedig évtizedekig az országos első ligában játszottak. Erről is írnak a Székelyhon napilap Erdélyi Sport kiadványában.
2020. július 07., 11:362020. július 07., 11:36
2020. július 07., 11:372020. július 07., 11:37
Székelyudvarhelyen az 1910-es, 20-as évekből már vannak adataink a „kuglizásról”, mások mellett a Ferenczy- és Barkóczy-féle vendéglőknek volt tekepályájuk, de a környező falvakban is rendszeresen szerveztek versenyeket – nyilván ezek még sörözéssel voltak egybekötve. De arra is van példa, amikor a két tevékenységet igyekeztek elválasztani.
Az 1949-ben Román Kupát megnyert csapat
Fotó: Katona Zoltán archívuma
Jobb kuglizni, mint korcsmázni címmel ezt írja a Székely Közélet 1937. október 9-én: „Siklód és Kibéd községek kuglikedvelői kugliversenyt rendeztek. A versenyt a kibédiek nyerték meg.
Úgyhogy ami jó, az szép is, de ebben az időben Székelyudvarhelyen már állt a Rákóczi utcai kaszárnya előtti modern kuglipálya. Sőt, 1935 júniusában hitelesítette is az 1932-ben Kolozsváron megalakult Román Tekeszövetség, így hivatalos versenyeket is lehetett játszani rajta.
Bővebben a székelyudvarhelyi tekesport történetéről az Erdélyi Sport július 7-ei lapszámában olvashatnak.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!