
A Hősök terén tüntető tömeg a falurombolás ellen
Fotó: MTI/Archív
Nicolae Ceaușescu román pártfőtitkár első intézkedései a falurombolásokkal kapcsolatosan 1986-ban jelentek meg, amelyek szerint a Romániában található 13123 falu közül 9192 marad meg, 3931 települést pedig felszámolnak. A romániai falurombolásról és városrendezésről írnak az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
2020. július 23., 12:292020. július 23., 12:29
2020. július 23., 12:482020. július 23., 12:48
1988. április 29-én a diktátor bejelentette a településszerkezet átalakításának programját, amelynek keretében 2000-ig több mint 2000 falut kellett volna felszámolni. A terv megvalósítására két irányelvet képzelt el. A cél elsősorban a falvak és a községek területének szisztematizálása volt: a falvak egybeépítése vagy lakótelepekkel való kibővítése, és bizonyos falvak teljes lerombolása. Ezzel párhuzamosan megtervezték a városok szerkezetét, átépítését, gazdasági arculatát és a népesség növekedését.
Nicolae Ceaușescu területrendezési terve ellen világszerte tüntettek az 1980-as évek végén. A diktátor terveit azonban természeti katasztrófák is segítették. A hetvenes évek elején hatalmas árvíz pusztított, sok falut mosott el a föld felszínéről. Ez jó kezdetnek bizonyult Ceaușescu falurombolási tervéhez. Néhány évvel később, 1977-ben újabb természeti katasztrófa segített a szisztematizálási tervek megerősödéséhez: a pusztító földrengés felgyorsította a romániai területrendezést, ugyanis Ceaușescu bejelentette: új tervek alapján építik újjá a megrongálódott településeket.
Minderről bővebben az Erdélyi Napló július 23-ai lapszámában olvashatnak.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!