
A Hősök terén tüntető tömeg a falurombolás ellen
Fotó: MTI/Archív
Nicolae Ceaușescu román pártfőtitkár első intézkedései a falurombolásokkal kapcsolatosan 1986-ban jelentek meg, amelyek szerint a Romániában található 13123 falu közül 9192 marad meg, 3931 települést pedig felszámolnak. A romániai falurombolásról és városrendezésről írnak az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
2020. július 23., 12:292020. július 23., 12:29
2020. július 23., 12:482020. július 23., 12:48
1988. április 29-én a diktátor bejelentette a településszerkezet átalakításának programját, amelynek keretében 2000-ig több mint 2000 falut kellett volna felszámolni. A terv megvalósítására két irányelvet képzelt el. A cél elsősorban a falvak és a községek területének szisztematizálása volt: a falvak egybeépítése vagy lakótelepekkel való kibővítése, és bizonyos falvak teljes lerombolása. Ezzel párhuzamosan megtervezték a városok szerkezetét, átépítését, gazdasági arculatát és a népesség növekedését.
Nicolae Ceaușescu területrendezési terve ellen világszerte tüntettek az 1980-as évek végén. A diktátor terveit azonban természeti katasztrófák is segítették. A hetvenes évek elején hatalmas árvíz pusztított, sok falut mosott el a föld felszínéről. Ez jó kezdetnek bizonyult Ceaușescu falurombolási tervéhez. Néhány évvel később, 1977-ben újabb természeti katasztrófa segített a szisztematizálási tervek megerősödéséhez: a pusztító földrengés felgyorsította a romániai területrendezést, ugyanis Ceaușescu bejelentette: új tervek alapján építik újjá a megrongálódott településeket.
Minderről bővebben az Erdélyi Napló július 23-ai lapszámában olvashatnak.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!