
Ennyi maradt Torockószentgyörgy kilencszáz éves várából
Fotó: Demján László
Új sorozat indult az Erdélyi Naplóban, amelyben neves erdélyi családok várait és a mára fennmaradt várromokat mutatják be. Elsőként a torockószentgyörgyi székely vár történetét ismerhetik meg, amely a vidék legszebb erődítménye volt régen, és amely a 19. században vált az enyészet martalékává.
2020. július 09., 10:332020. július 09., 10:33
2020. július 09., 10:392020. július 09., 10:39
Az egykoron Torda vármegyéhez tartozó Torockó és Torockószentgyörgy a Maros jobb oldali mellékvize, a Torockó patak mentén fekszik. Habár földrajzi szempontból a Maros medencéjéhez tartozik, sokkal szorosabban kötődik az Aranyos vidékéhez. A 13. század végén, amikor Torockó az írott forrásokban megjelenik,
Az adatok azonban mindössze a 13. század második felére utalnak, vagyis a mongol támadás utáni időszakra. Legvalószínűbb, hogy a területet – ami a szomszédos Aranyos földjéhez hasonlóan a Torda királyi várhoz tartozott – id. Ehellős kapta meg a tatárjárást követően, és benépesítése is családjának köszönhető.
A várfal egyik nyílásán keresztül a távolban jól kivehető Torockószentgyörgy
Fotó: Demján László
Amikor V. István király az Aranyos földjét a kézdi székelyeknek adományozta, a Torockai család itt már birtokos volt. Ekkor kezdődik el az a sajátos erdélyi történelmi helyzet, hogy a Székelyföldtől távolabbra esik a hetedik székelyszék, Aranyosszék.
Nincs kizárva, hogy a későbbiekben Torockóra oly jellemző vasércbányászat is ekkor indult meg.
A vár történetéről bővebben a Székelyhon napilap kiadványában, az Erdélyi Napló július 9-ei lapszámában olvashatnak.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
A cékla Erdélyben leginkább savanyúságként vagy ivóléként kerül az asztalra, pedig rostokban és vitaminokban gazdag, sokoldalú alapanyag, amelyből világszerte izgalmas levesek, saláták, főételek és desszertek készülnek.
Méliusz József életműve egyszerre személyes és történelmi tükör: az önismeret, a kisebbségi lét és a megújulás írói példája. Borcsa János irodalomtörténésszel a gondolkodó irodalom egyik legösszetettebb alakjáról beszélgettünk.
szóljon hozzá!