/ Rég+múlt

Kazinczy Lajost lázadó ezredesként 29 éves korában, azaz 1849. október 13-án teljes vagyonának elkobzására és golyó általi halálra ítélte a hadbíróság. Az ítéletet az aradi várkapu előtti sáncban hajtották végre október 25-én. „Isten, ne hagyd el szerencsétlen hazámat!”, mondta utoljára

A Fekete Sasnak elnevezett, az első csíkszeredai polgári gyógyszertár mintegy száz éves működését kívánja bemutatni a Csíki Székely Múzeum Útkereszteződésben című várostörténeti kiállítás hatodik termének egy része. Az eredeti bútordarabokkal és tárgyakkal igazi korabeli gyógyszertári miliőt tekinthet&

A magyar, a román és a német ajkú olvasókhoz is kívánt szólni az 1922–1926 között Erdélyben megjelent fotográfiai szaklap, és ezzel világszerte unikumnak számított. Dr. Albertini Béla fotótörténész végzett kutatást a témában – olvasható a Székelyhon napilap pénteki Liget kiadványában.

Az első csíki hokibíróra emlékezik a Székelyhon napilap e heti sportkiadványa. Az Erdélyi Sportban dr. Balogh János jogászról olvashatnak, aki az első szabályelemző és hokibíró volt Székelyföldön, ugyanakkor sakkozóként is maradandót alkotott.

Zeyk Domokos 1849. január 21-e után Bem tábornok századosaként-parancsőreként annak parancsait továbbította, „élő bástyaként” védi-óvja vezérét Fehéregyháza és Héjjasfalva között, majd Petőfit menekíti, s tér vissza miatta a csatatérre. A lant 26 éves mesterének eltűnése és a kard 32 éves hős&

Egy ókori nép, amely a Kárpát-medencében és azon túl is letette a névjegyét. Az udvarhelyi múzeum szarmatákról szóló kiállítása még januárig megtekinthető. De mi köze van a szarmatáknak a lengyel főnemességhez? Ez is kiderül.

Tudják, miről írt az Ellenzék 1931. július 15-én? Hát azt, hogy miként vélekednek a megbocsátásról a Káviár, Szekszuális tanácsadó rovatában 1932-ben?

Tízezer éve kihalt már, de Európa és Erdély szerte több helyen találják meg ma is maradványait. Leginkább fogakat, de csontvázdarabokat is. Tavaly már azt is beharangozták, hogy klónozva újra életre keltik. A gyapjas mamutról beszélünk, amelynek egy fogdarabját szerdán megtalálták a marosszentgyörgyi Máriaffy-kastély fel&

Született 1629-ben. Vagy tán 1630-ban? Azt tudjuk róla, hogy ferences szerzetes volt, talán azt is, hogy énekszerző, fordító, a 17. századi erdélyi zenetörténet egyik legfontosabb és legértékesebb dokumentumának névadója, emellett nyomdász és könyvkiadó, botanikus, orgonista és orgonaépítő. Polihisztor a javából.

Hamarosan újabb válaszokat kaphatunk a 170 évvel ezelőtti fehéregyházi csatával kapcsolatos kérdésekre, miután elvégzik a tervezett régészeti feltárásokat. Addig is elevenítsünk fel egy olyan részletet, ami lehet a helyi legendárium része, de akár figyelemre méltó, öröklött szájhagyomány is.

Sodronyvértezet, láncing, vaskesztyű, vaskalap, pikkelypáncél – nem, nem a mai trendeknek megfelelő öltözet, de hasznos. Persze nem napjainkban, így nézhetett ki a 14-15. században egy székely harcos. Az Arany Griff Rend vezetője Sashalmi-Fekete Tamás történész mesél.

Melyek a Bibliában leggyakrabban említett növények, hogyan került be a rózsa a szövegbe, miből készült Noé bárkája, mi volt a manna, milyen hatása volt a mirhás bornak? És milyen összefüggésekre jön rá egy botanikus, miközben a Bibliát olvassa? Ezekről beszélgettünk Fráter Erzsébet biológussal.

Tükrös szív és mézeskalács-huszár mint vásárfia, több szekérnyi cserépedény Felcsíkról, a perefernumba való bútorok, különböző termények és állatvásár, bábjátékok és ringlispíl: évente 68 vásárt tartottak az egykori Csíkszeredában, köztük négy nagy sokadalmat

Veszélyeztetett állatok, növények, kipusztulóban levő fajok – szinte hetente olvasunk, hallunk ezekről a problémákról. De mi a helyzet Székelyföldön ilyen téren? Demeter László biológus szerint nálunk még jó a természet állapota, de ne bízzuk el magunkat: sokkal környezettudatosabban kellene éljünk.