
Ferrara óvárosa a magasból
Fotó: Csermák Judit
Ferrara regényes történelmének épített, festett emlékei lépten-nyomon megállásra késztetik a látogatót – az olaszországi város méltán szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Költőnk, Janus Pannonius hét esztendőn át tanult itt. Az ő nyomába erednek az e heti Erdélyi Napló hasábjain.
2020. február 27., 10:412020. február 27., 10:41
A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Itália, délszaki kalandok címmel rendezett kiállítást magyar írók Itália-élményei alapján. „A 2013-as esemény összefoglaló kiadványának olvasása visszarepített az élményszerű tereket is bemutató utolérhetetlen hangulatba. E kötetben olvastam először az „italománia” szót, s való igaz, napjainkban is sokan indulnak útnak a szépséges Olaszhon felé, mint annak idején íróink, költőink” – olvasható. A cikk írója aztán Ferrarában Janus Pannonius nyomába ered.
Janus Pannonius-emléktábla a Palazzo Paradisóban
Fotó: Csermák Judit
Vitéz János püspök, Janus gyámatyja az olasz szabadszellemű humanistához, a korai reneszánsz egyik legjobbnak tartott pedagógusához, Guarino da Veronához küldte hétéves nevelt fiát. A tudós Nicolo d’Este meghívására érkezett Ferrarába, hogy a herceg fiának nevelője legyen. Itt letelepedett, s magához vonzotta az akkori Európából a tanulni vágyókat. Nemcsak a latin, hanem a görög kultúra mélységeit is oktatta. Az 1434-ben született – s betegség miatt fiatalon meghalt – költőnket korán érett tehetségként említi több forrás is.
És hogy Ferrarában hogyan őrzik Janus Pannonius emlékét, megtudhatják az Erdélyi Napló február 27-ei számából.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!