
Ferrara óvárosa a magasból
Fotó: Csermák Judit
Ferrara regényes történelmének épített, festett emlékei lépten-nyomon megállásra késztetik a látogatót – az olaszországi város méltán szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Költőnk, Janus Pannonius hét esztendőn át tanult itt. Az ő nyomába erednek az e heti Erdélyi Napló hasábjain.
2020. február 27., 10:412020. február 27., 10:41
A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Itália, délszaki kalandok címmel rendezett kiállítást magyar írók Itália-élményei alapján. „A 2013-as esemény összefoglaló kiadványának olvasása visszarepített az élményszerű tereket is bemutató utolérhetetlen hangulatba. E kötetben olvastam először az „italománia” szót, s való igaz, napjainkban is sokan indulnak útnak a szépséges Olaszhon felé, mint annak idején íróink, költőink” – olvasható. A cikk írója aztán Ferrarában Janus Pannonius nyomába ered.
Janus Pannonius-emléktábla a Palazzo Paradisóban
Fotó: Csermák Judit
Vitéz János püspök, Janus gyámatyja az olasz szabadszellemű humanistához, a korai reneszánsz egyik legjobbnak tartott pedagógusához, Guarino da Veronához küldte hétéves nevelt fiát. A tudós Nicolo d’Este meghívására érkezett Ferrarába, hogy a herceg fiának nevelője legyen. Itt letelepedett, s magához vonzotta az akkori Európából a tanulni vágyókat. Nemcsak a latin, hanem a görög kultúra mélységeit is oktatta. Az 1434-ben született – s betegség miatt fiatalon meghalt – költőnket korán érett tehetségként említi több forrás is.
És hogy Ferrarában hogyan őrzik Janus Pannonius emlékét, megtudhatják az Erdélyi Napló február 27-ei számából.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!