
Ferrara óvárosa a magasból
Fotó: Csermák Judit
Ferrara regényes történelmének épített, festett emlékei lépten-nyomon megállásra késztetik a látogatót – az olaszországi város méltán szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Költőnk, Janus Pannonius hét esztendőn át tanult itt. Az ő nyomába erednek az e heti Erdélyi Napló hasábjain.
2020. február 27., 10:412020. február 27., 10:41
A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Itália, délszaki kalandok címmel rendezett kiállítást magyar írók Itália-élményei alapján. „A 2013-as esemény összefoglaló kiadványának olvasása visszarepített az élményszerű tereket is bemutató utolérhetetlen hangulatba. E kötetben olvastam először az „italománia” szót, s való igaz, napjainkban is sokan indulnak útnak a szépséges Olaszhon felé, mint annak idején íróink, költőink” – olvasható. A cikk írója aztán Ferrarában Janus Pannonius nyomába ered.
Janus Pannonius-emléktábla a Palazzo Paradisóban
Fotó: Csermák Judit
Vitéz János püspök, Janus gyámatyja az olasz szabadszellemű humanistához, a korai reneszánsz egyik legjobbnak tartott pedagógusához, Guarino da Veronához küldte hétéves nevelt fiát. A tudós Nicolo d’Este meghívására érkezett Ferrarába, hogy a herceg fiának nevelője legyen. Itt letelepedett, s magához vonzotta az akkori Európából a tanulni vágyókat. Nemcsak a latin, hanem a görög kultúra mélységeit is oktatta. Az 1434-ben született – s betegség miatt fiatalon meghalt – költőnket korán érett tehetségként említi több forrás is.
És hogy Ferrarában hogyan őrzik Janus Pannonius emlékét, megtudhatják az Erdélyi Napló február 27-ei számából.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!