
Róka Antal (a negyedik helyen) az 50 km-es gyaloglásban bronzérmet szerzett a helsinki olimpián
Fotó: Forrás: Száz év atlétika című könyv
Egy méltatlanul elfelejtett világhírű sportolóra, a két nyári olimpián indult, az ötkarikás játékokon és Európa-bajnokságon egyaránt bronzérmes atlétára emlékeznek a Székelyhon napilap e heti Erdélyi Sport mellékletében. Róka Antal Kászonújfaluban született, és magyar színekben lett világhírű távgyalogló.
2020. február 11., 12:262020. február 11., 12:26
Róka Antal (Kászonújfalu, 1927. június 25. – Siófok, 1970. szeptember 16.) olimpiai és Európa-bajnoki bronzérmes atlétáról a lexikonokban az olvasható, hogy a soproni tiszti iskola növendéke volt. A második világháborút követően rövid angol hadifogság után hazatért, és az UTE (Újpesti Torna Egylet), 1948-tól a BEAC (Budapesti Egyetemi Atlétikai Klub), illetve a MEFESZ SE (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége Sport Egyesület), majd 1950-től a Budapesti Honvéd atlétája lett. 1952-től 1956-ig szerepelt a magyar válogatottban.
A sokszoros magyar bajnok székely atléta a Honvédnál találkozott a világhírű Iglói Mihály edzővel, akinek irányítása alatt 50 km-es gyaloglásban ért el nemzetközi sikereket. 1952 és 1955 között három világcsúcsot állított fel. Az 1952. évi olimpián Helsinkiben bronzérmet nyert, 1953-ban Bukarestben első volt ebben a versenyszámban a Világ Ifjúsági Találkozón (VIT), 1954-ben Bernben harmadik lett az Európa-bajnokságon. 1955-ben felállított világcsúcsa után a melbourne-i ötkarikás játékokon is ő volt az 50 kilométeres táv esélyese. Végül ötödik helyen végzett. Az 50 km-es táv útvonalán szokás szerint hűsítővel kínálták meg, ez a hűsítő azonban valószínűleg mérgező anyagot tartalmazott, a verseny után mérgezéses tünetekkel kórházba került.
Róka Antal 1954-ben világcsúccsal győzte le Somogyi Jánost (a képen mögötte) 50 km-es gyaloglásban
Fotó: Forrás: Száz év atlétika című könyv
Róka Antal „távgyaloglása” a politikai üldöztetés alattomos, sötét útja is volt, amely korai halálának gyanús körülményeivel ért véget – olvasható a cikkben. Minderről bővebbet az Erdélyi Sport február 11-i számában tudhatnak meg.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!