Róka Antal (a negyedik helyen) az 50 km-es gyaloglásban bronzérmet szerzett a helsinki olimpián
Fotó: Forrás: Száz év atlétika című könyv
Egy méltatlanul elfelejtett világhírű sportolóra, a két nyári olimpián indult, az ötkarikás játékokon és Európa-bajnokságon egyaránt bronzérmes atlétára emlékeznek a Székelyhon napilap e heti Erdélyi Sport mellékletében. Róka Antal Kászonújfaluban született, és magyar színekben lett világhírű távgyalogló.
2020. február 11., 12:262020. február 11., 12:26
Róka Antal (Kászonújfalu, 1927. június 25. – Siófok, 1970. szeptember 16.) olimpiai és Európa-bajnoki bronzérmes atlétáról a lexikonokban az olvasható, hogy a soproni tiszti iskola növendéke volt. A második világháborút követően rövid angol hadifogság után hazatért, és az UTE (Újpesti Torna Egylet), 1948-tól a BEAC (Budapesti Egyetemi Atlétikai Klub), illetve a MEFESZ SE (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége Sport Egyesület), majd 1950-től a Budapesti Honvéd atlétája lett. 1952-től 1956-ig szerepelt a magyar válogatottban.
A sokszoros magyar bajnok székely atléta a Honvédnál találkozott a világhírű Iglói Mihály edzővel, akinek irányítása alatt 50 km-es gyaloglásban ért el nemzetközi sikereket. 1952 és 1955 között három világcsúcsot állított fel. Az 1952. évi olimpián Helsinkiben bronzérmet nyert, 1953-ban Bukarestben első volt ebben a versenyszámban a Világ Ifjúsági Találkozón (VIT), 1954-ben Bernben harmadik lett az Európa-bajnokságon. 1955-ben felállított világcsúcsa után a melbourne-i ötkarikás játékokon is ő volt az 50 kilométeres táv esélyese. Végül ötödik helyen végzett. Az 50 km-es táv útvonalán szokás szerint hűsítővel kínálták meg, ez a hűsítő azonban valószínűleg mérgező anyagot tartalmazott, a verseny után mérgezéses tünetekkel kórházba került.
Róka Antal 1954-ben világcsúccsal győzte le Somogyi Jánost (a képen mögötte) 50 km-es gyaloglásban
Fotó: Forrás: Száz év atlétika című könyv
Róka Antal „távgyaloglása” a politikai üldöztetés alattomos, sötét útja is volt, amely korai halálának gyanús körülményeivel ért véget – olvasható a cikkben. Minderről bővebbet az Erdélyi Sport február 11-i számában tudhatnak meg.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!