
Róka Antal (a negyedik helyen) az 50 km-es gyaloglásban bronzérmet szerzett a helsinki olimpián
Fotó: Forrás: Száz év atlétika című könyv
Egy méltatlanul elfelejtett világhírű sportolóra, a két nyári olimpián indult, az ötkarikás játékokon és Európa-bajnokságon egyaránt bronzérmes atlétára emlékeznek a Székelyhon napilap e heti Erdélyi Sport mellékletében. Róka Antal Kászonújfaluban született, és magyar színekben lett világhírű távgyalogló.
2020. február 11., 12:262020. február 11., 12:26
Róka Antal (Kászonújfalu, 1927. június 25. – Siófok, 1970. szeptember 16.) olimpiai és Európa-bajnoki bronzérmes atlétáról a lexikonokban az olvasható, hogy a soproni tiszti iskola növendéke volt. A második világháborút követően rövid angol hadifogság után hazatért, és az UTE (Újpesti Torna Egylet), 1948-tól a BEAC (Budapesti Egyetemi Atlétikai Klub), illetve a MEFESZ SE (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége Sport Egyesület), majd 1950-től a Budapesti Honvéd atlétája lett. 1952-től 1956-ig szerepelt a magyar válogatottban.
A sokszoros magyar bajnok székely atléta a Honvédnál találkozott a világhírű Iglói Mihály edzővel, akinek irányítása alatt 50 km-es gyaloglásban ért el nemzetközi sikereket. 1952 és 1955 között három világcsúcsot állított fel. Az 1952. évi olimpián Helsinkiben bronzérmet nyert, 1953-ban Bukarestben első volt ebben a versenyszámban a Világ Ifjúsági Találkozón (VIT), 1954-ben Bernben harmadik lett az Európa-bajnokságon. 1955-ben felállított világcsúcsa után a melbourne-i ötkarikás játékokon is ő volt az 50 kilométeres táv esélyese. Végül ötödik helyen végzett. Az 50 km-es táv útvonalán szokás szerint hűsítővel kínálták meg, ez a hűsítő azonban valószínűleg mérgező anyagot tartalmazott, a verseny után mérgezéses tünetekkel kórházba került.
Róka Antal 1954-ben világcsúccsal győzte le Somogyi Jánost (a képen mögötte) 50 km-es gyaloglásban
Fotó: Forrás: Száz év atlétika című könyv
Róka Antal „távgyaloglása” a politikai üldöztetés alattomos, sötét útja is volt, amely korai halálának gyanús körülményeivel ért véget – olvasható a cikkben. Minderről bővebbet az Erdélyi Sport február 11-i számában tudhatnak meg.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
A granola az utóbbi években igazi sztár lett azok körében, akik gyors, mégis egészséges megoldásokat keresnek a táplálkozásban.
A csíkszeredai származású Kedves Csanád zeneszerző, előadóművész és zenei vezető az Artisjus Előadóművészi Díjában részesült. A szerzői egyesület azzal a céllal alapította a díjat, hogy köszönetet mondjon a kortárs zene elkötelezett terjesztőinek.
A pszichológus konyhájában a közösségi médiában fellelhető női trendekről is szó volt, s találón egy, a TikTok-on terjedő süti – az Apple Pie Cookies – receptjét készítette el Dimény-Varga Tünde házigazda a meghívottal, Gergely Orsolya szociológussal.
A téli madáretetés nem csupán a hó megérkezésével válik időszerűvé. Már november végétől jóval kevesebb táplálékot kínál a természet, a gondosan előkészített madáretetők nagy segítséget jelentenek a kis énekesmadaraknak.
A halálra nem gyászos sóhajjal, hanem harsány nevetéssel felel Dósa Zoltán, aki új kötetében, a Rögcédulákban a mulandóságot nem tragédiának, hanem szellemes játéktérnek mutatja: ahol a szorongásból derű, a félelemből humor lesz.
A mátrai borzaska belül szaftos és puha, míg a bunda fűszeres és ropogós. Az egészet a tetejére kerülő fokhagymás tejföl és pirult sajt koronázza meg.
Hány perc zörgött tova,
hány óra hasztalan,
nem tudom.
szóljon hozzá!