
Róka Antal (a negyedik helyen) az 50 km-es gyaloglásban bronzérmet szerzett a helsinki olimpián
Fotó: Forrás: Száz év atlétika című könyv
Egy méltatlanul elfelejtett világhírű sportolóra, a két nyári olimpián indult, az ötkarikás játékokon és Európa-bajnokságon egyaránt bronzérmes atlétára emlékeznek a Székelyhon napilap e heti Erdélyi Sport mellékletében. Róka Antal Kászonújfaluban született, és magyar színekben lett világhírű távgyalogló.
2020. február 11., 12:262020. február 11., 12:26
Róka Antal (Kászonújfalu, 1927. június 25. – Siófok, 1970. szeptember 16.) olimpiai és Európa-bajnoki bronzérmes atlétáról a lexikonokban az olvasható, hogy a soproni tiszti iskola növendéke volt. A második világháborút követően rövid angol hadifogság után hazatért, és az UTE (Újpesti Torna Egylet), 1948-tól a BEAC (Budapesti Egyetemi Atlétikai Klub), illetve a MEFESZ SE (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége Sport Egyesület), majd 1950-től a Budapesti Honvéd atlétája lett. 1952-től 1956-ig szerepelt a magyar válogatottban.
A sokszoros magyar bajnok székely atléta a Honvédnál találkozott a világhírű Iglói Mihály edzővel, akinek irányítása alatt 50 km-es gyaloglásban ért el nemzetközi sikereket. 1952 és 1955 között három világcsúcsot állított fel. Az 1952. évi olimpián Helsinkiben bronzérmet nyert, 1953-ban Bukarestben első volt ebben a versenyszámban a Világ Ifjúsági Találkozón (VIT), 1954-ben Bernben harmadik lett az Európa-bajnokságon. 1955-ben felállított világcsúcsa után a melbourne-i ötkarikás játékokon is ő volt az 50 kilométeres táv esélyese. Végül ötödik helyen végzett. Az 50 km-es táv útvonalán szokás szerint hűsítővel kínálták meg, ez a hűsítő azonban valószínűleg mérgező anyagot tartalmazott, a verseny után mérgezéses tünetekkel kórházba került.
Róka Antal 1954-ben világcsúccsal győzte le Somogyi Jánost (a képen mögötte) 50 km-es gyaloglásban
Fotó: Forrás: Száz év atlétika című könyv
Róka Antal „távgyaloglása” a politikai üldöztetés alattomos, sötét útja is volt, amely korai halálának gyanús körülményeivel ért véget – olvasható a cikkben. Minderről bővebbet az Erdélyi Sport február 11-i számában tudhatnak meg.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!