
75 éve hunyt el Szabó Dezső
Fotó: cultura.hu
Ha egyebet nem is, de Szabó Dezső egyik ikonikus mondatát mindenki ismeri: „minden magyar felelős minden magyarért”. A fiatal Szabó Dezső 1909 őszén került a Székelyudvarhelyi Állami Főreáliskolába tanárnak, és ő volt az, aki először tartott Ady-estet a székelyföldi kisváros közönségének. Az Előretolt Helyőrség legfrissebb számában a 75 éve elhunyt Szabó Dezsőről olvashatnak.
2020. március 09., 11:422020. március 09., 11:42
Székelyudvarhelyen feltűnő jelenség volt szőke göndör hajával, elegáns ruháival, bohém életvitelével. Harmincévesen diáklányoknak csapta a szelet, de az is előfordult, hogy a Kossuth utcán végigvonuló disznócsordát lakása ablakából rothadt almákkal etette úgy, hogy spárgára kötözte és aláengedte a disznók közé. Lakásában rendszeresek voltak a tivornyák, cigányzenekar húzta a Marsellaise-t az ablaka alatt. A Flórián-ház, ahol egykor lakott, ma is áll, 1999 óta fémdombormű és felirat emlékeztet az íróra.
Udvarhelyen írta 1911-ben egyik leghíresebb mondatát. A középiskolai tanárok elégedetlenkedtek a kevés fizetés miatt, a minisztériumnak küldött tiltakozó levelet ő fogalmazta:
A levélre Tisza István válaszolt, a viszontválasz pedig megjelent a Nyugatban – Szabó Dezső ettől a mondatától vált közismerté, hiszen akkoriban még nem írt szépirodalmat. Ugyanebben az évben egy igen nagy hatású előadást tartott Ady Endre költészetéről az udvarhelyi megyeháza dísztermében (a mai Szent István-teremben).
„Az öreg vármegyeházán mindent lehengerlő diadalt aratott az új költészet”– írja, majd sporthasonlattal él: „befutballoztam Adyt és az új irodalmat a város figyelmébe és érdeklődésébe”.
A teljes cikket elolvashatják az Előretolt Helyőrség hétfői számában.
A forralt bor magában hordozza a hideg télhez illő melegséget. Most egy nagyon egyszerű, de annál finomabb elkészítési módot hoztunk, amit annak is érdemes kipróbálni, aki eddig nem ivott még ilyen fűszeres italt.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
szóljon hozzá!