
75 éve hunyt el Szabó Dezső
Fotó: cultura.hu
Ha egyebet nem is, de Szabó Dezső egyik ikonikus mondatát mindenki ismeri: „minden magyar felelős minden magyarért”. A fiatal Szabó Dezső 1909 őszén került a Székelyudvarhelyi Állami Főreáliskolába tanárnak, és ő volt az, aki először tartott Ady-estet a székelyföldi kisváros közönségének. Az Előretolt Helyőrség legfrissebb számában a 75 éve elhunyt Szabó Dezsőről olvashatnak.
2020. március 09., 11:422020. március 09., 11:42
2020. március 09., 11:422020. március 09., 11:42
Székelyudvarhelyen feltűnő jelenség volt szőke göndör hajával, elegáns ruháival, bohém életvitelével. Harmincévesen diáklányoknak csapta a szelet, de az is előfordult, hogy a Kossuth utcán végigvonuló disznócsordát lakása ablakából rothadt almákkal etette úgy, hogy spárgára kötözte és aláengedte a disznók közé. Lakásában rendszeresek voltak a tivornyák, cigányzenekar húzta a Marsellaise-t az ablaka alatt. A Flórián-ház, ahol egykor lakott, ma is áll, 1999 óta fémdombormű és felirat emlékeztet az íróra.
Udvarhelyen írta 1911-ben egyik leghíresebb mondatát. A középiskolai tanárok elégedetlenkedtek a kevés fizetés miatt, a minisztériumnak küldött tiltakozó levelet ő fogalmazta:
A levélre Tisza István válaszolt, a viszontválasz pedig megjelent a Nyugatban – Szabó Dezső ettől a mondatától vált közismerté, hiszen akkoriban még nem írt szépirodalmat. Ugyanebben az évben egy igen nagy hatású előadást tartott Ady Endre költészetéről az udvarhelyi megyeháza dísztermében (a mai Szent István-teremben).
„Az öreg vármegyeházán mindent lehengerlő diadalt aratott az új költészet”– írja, majd sporthasonlattal él: „befutballoztam Adyt és az új irodalmat a város figyelmébe és érdeklődésébe”.
A teljes cikket elolvashatják az Előretolt Helyőrség hétfői számában.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
A költségvetési nehézségek ellenére idén is megrendezik a Csíki Jazz Nemzetközi Jazzfesztivált. A fesztivál világszínvonalú fellépőkkel, sokszínű programmal és a közösség összefogásával bizonyítja: a jazznek Csíkszeredában is otthona van.
Újra az operáé lesz a főszerep Szeptember 30. és október 4-e között Csíkszeredában. A Kolozsvári Magyar Opera olyan klasszikusokkal érkezik Székelyföldre, mint a Nabucco, a Mária főhadnagy, valamint a Valahol Európában.
Ez a hűsítő kovászosuborka-leves a nyári napok legfrissítőbb meglepetése, amit mindössze pár perc alatt, főzés nélkül dobhatsz össze.
szóljon hozzá!