
75 éve hunyt el Szabó Dezső
Fotó: cultura.hu
Ha egyebet nem is, de Szabó Dezső egyik ikonikus mondatát mindenki ismeri: „minden magyar felelős minden magyarért”. A fiatal Szabó Dezső 1909 őszén került a Székelyudvarhelyi Állami Főreáliskolába tanárnak, és ő volt az, aki először tartott Ady-estet a székelyföldi kisváros közönségének. Az Előretolt Helyőrség legfrissebb számában a 75 éve elhunyt Szabó Dezsőről olvashatnak.
2020. március 09., 11:422020. március 09., 11:42
Székelyudvarhelyen feltűnő jelenség volt szőke göndör hajával, elegáns ruháival, bohém életvitelével. Harmincévesen diáklányoknak csapta a szelet, de az is előfordult, hogy a Kossuth utcán végigvonuló disznócsordát lakása ablakából rothadt almákkal etette úgy, hogy spárgára kötözte és aláengedte a disznók közé. Lakásában rendszeresek voltak a tivornyák, cigányzenekar húzta a Marsellaise-t az ablaka alatt. A Flórián-ház, ahol egykor lakott, ma is áll, 1999 óta fémdombormű és felirat emlékeztet az íróra.
Udvarhelyen írta 1911-ben egyik leghíresebb mondatát. A középiskolai tanárok elégedetlenkedtek a kevés fizetés miatt, a minisztériumnak küldött tiltakozó levelet ő fogalmazta:
A levélre Tisza István válaszolt, a viszontválasz pedig megjelent a Nyugatban – Szabó Dezső ettől a mondatától vált közismerté, hiszen akkoriban még nem írt szépirodalmat. Ugyanebben az évben egy igen nagy hatású előadást tartott Ady Endre költészetéről az udvarhelyi megyeháza dísztermében (a mai Szent István-teremben).
„Az öreg vármegyeházán mindent lehengerlő diadalt aratott az új költészet”– írja, majd sporthasonlattal él: „befutballoztam Adyt és az új irodalmat a város figyelmébe és érdeklődésébe”.
A teljes cikket elolvashatják az Előretolt Helyőrség hétfői számában.
kezdetben csak kő vala
s volt egy pici ablaka
s pókháló se volt azon
a parányi ablakon
A magyar konyha egyik erőssége, hogy egyszerű alapanyagokból is képes tartalmas, ünnepi fogásokat varázsolni. A kolbásszal töltött karaj pontosan ilyen.
Elnyűtt cipők, szürke közöny, majd néma gondoskodás. Az Ad Hoc Csoport bohócjátéka fájdalmas és gyengéd látlelet az egymásrautaltságról. Kevés szóval, de annál erősebb mondanivalóval szól kacagva és sírva a mély érzésekről.
A májusi időszak főszereplője a vadon termő nárcisz és a növényt ünneplő nárciszfesztiválok. Ismerkedjünk meg a csillagos nárcisszal és a védelme miértjeivel. Kosarunkba ne kerüljön, de élményként semmiképp se hagyjuk ki!
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
szóljon hozzá!